Szent Benedek-rendi katolikus gimnázium, Esztergom, 1939

és főapáti szertartó 1885—86. Pannonhalmán; gt. 1886—96. Esztergomban, t Esztergomban. 1896. ápr. 27-én. Jeles képzettségű tanár. Nagy tudását nemcsak a tudomány köreiben méltányolták, bőven jutott belőle azoknak is, akiknek elsősorban szánta, tanítványainak. Korai halála vesztesége volt Rendjének, az ifjúságnak. A classica-philologia egyik nagy reményekre jogosító munkását gyászolhatta a távozóban, akinek írásai átfogó tudásról, mély értelemről tanúskodnak. 1. Ókori philosophusok tanítása az istenség mivoltáról. M. Tullius Cicero philosoph. művei nyomán. Komáromi bencés gimn. 1884—85. évi értes.-ben. - 5—48 old. (Különl. Komárom. Ziegler K. 1885- - 48 old ) — 2. A homerosi kor kosmographiája. Esztergomi bencés főgimn. 1888—89. évi értes.-ben. — 3—35 old. — 3. Athéntől Konstantinápolyig. Görög földön c. emlékkönyvben. Bpest. Franklin-Társ. 1895. - 288—303 old. — 4. Sibylla a hagyományban és a valóságban. Közoktatás. 1887. - 36—39 old. —5. Zsidókeresztény sibyllai jóslatok. Magyar Sion. VI. évf. 1892. - 186-200; 298—310 old. — 6. Horatius satiráihoz praeparatio. Dávid: 19., 23. sz. Budapest. Lampel. 1895. — 7. A klasszikai népek másvilága. Dunántúli Hírlap. 1889. — 8. A nyelv eredetéről. U. o. 1889. — 9. A gymn. vallásoktatás kérdéséhez. Religio. 1885. I. félév. 16. sz. - 121—22 old. — 10. A klasszikusok kérdése a gymn, nevelésoktatásban. Magyar Állam. XXVII. évf. 1886. - 120-4 old. — 11. Néhány szó a szülőkhöz. Esztergomi Közlöny. 1887. 33—35. sz. — 12. Tanügyi reformmozgalmak. Magyar Állam. 1887. 107. sz. — 13. A klasszikus irodalmi tanítás módszere. Közoktatás. VII. évf. 1888. 9-13. sz. és Magyar Állam. 1888. — 14. A német nyelv kérdése a gimn.-ban. Magyar Állam. 1889. 29—30. sz. 15. A középiskolák reformja. Dunántúli Hírlap. 1889. — 16. Az utilitarismus a nevelésben. U. o. 1889. — 17. A tanulók előadási képessége és az érettségi vizsgálat. Orsz. Tanáregyesületi Közi. XXIX. évf. 1895. - 289-92 old. Gidró István Bonifác. O. S. B. Szül. 1869. aug. 20. Karcfalva (Csík vm.) ; félsz. 1893. júl. 6.; gt. 1893—94. Győrött; u. a. 1894 -1900. Esztergomban; gt. 1900—21. febr. 2. Komáromban; gimn. igazgató 1921. febr. 3.-1939. szept. 3-ig. (1923. máj. 4-től házfőnök is.) A Felvidéknek 1938. novemberében felszabadult részén, a katonai kormányzat idején tankerületi főigazgató. 1939. aug. 25-től csak házfőnök Komáromban. Nagyszerű tankönyveknek avatott tollú írója. A számok nehéz birodalmában a királyi tudományok mesteri oktatója. Bölcs vezetésével érdeklődést keltett tudománya iránt a bontakozó diáklelkekben, kiknek a kezdet nehézségei után öröm és gyönyörűség volt a matematika s a természeti törvények harmonikus világa. Tanársága idején a Zászlónk diákpályázatain sokszor szerepeltek győztes diákjai. Fekete, gyászos napoknak kellett rázuhanniok a magyarságra, hogy a kiváló tanár országos viszonylatban megbizonyítsa vezetésre való hivatottságát, kiirthatatlan eszméknek áldozatos szolgálatát. Mikor a Felvidékre beült cseh kormány okvetetlenkedése távozásra