Szent Benedek-rendi katolikus gimnázium, Esztergom, 1937
9 cserkészünnepély keretében avatták fel június 28-án. Ezen az ünnepélyen Parcsami Henrik alapító parancsnok mondott alkalmi beszédet, megköszönve a szép hófehér zászlót, melynek egyik felét a fekete holló, a másikat hímzett cserkészliliom díszíti. A nagyvakációt cserkészkirándulásokra használták fel, majd Papp Nándor rajztanár úr vezetése mellett három művészi templom modelljét készítették el az intézet számára. Az 1913—14. iskolai évben az első fellobbanás után a cserkészetnek különféle akadályokkal kellett megküzdenie és az iskolaéletbe behelyezkednie. Az akadályok között jelentékeny szerepet játszott a társadalom közömbössége, hírlapi támadások és kifigurázások, s a pesszimisztikus felfogás, mely nem bízott a cserkészet jövőjében. A felsőosztályos fiúkra természetesen hatotta társadalom közömbössége. Első fellángolásuk lelohadt, különösen akkor, amikor a tótkalapos, babkarós fiúkat kigúnyolta és támadta a sajtó és a társadalom. A kisebb fiúk lelkesedése azonban annál fokozottabb munkára serkentette a vezetőket is. Tovább folytatják szívet-lelket nemesítő kirándulásaikat az esztergom-vidéki hegyekre: a Gerecsére, a bajóti barlanghoz és gyarapítják cserkésztudásukat. A csapat felszerelésében találunk már sátorlapokat és egy csónakot. Ez utóbbival' a mérsékelt vizisport, evezés, úszóvizsga is bevonult a csapat gyakorlatai közé. A csapat a világháború alatt (1914—1918) A világháborúnak kellett jönnie, hogy a sokat gúnyo't cserkészek minden fórum előtt bebizonyíthassák életrevalóságukat, a cserkészet céljai helyes Tábormise a Turán-szigeten. 1923 ségét, bár a háború nagy csapást jelentett a fiatal csapatra.1'Először is nélkülöznie kellett egyik alapitó parancsnokát, Boromisza (Werner) Geulát, akinek be kellett vonulnia. Az egymást érő szomorú események a vidám cser készéletetJs megbénították^olyannyira, hogy 1914— 15-ben sem a vakációk-
