Szent Benedek-rendi katolikus gimnázium, Esztergom, 1937
9 gyünk. A mi apánk Szent István! Testvérünk Szent Imre. Tanító mesterünk Szent Gellért. Szent ez a hely, ahol élünk. A genius loci: a történelem századainak szelleme homlokon csókol itt bennünket. Itt született Szent István! Itt állt az ő királyi palotája. Itt tanult Szent Imre! Itt él továbbra is Szent Gellért szelleme. Ma mi vagyunk a legfontosabb nemzedék a magyar történelemben, amelyen végig kell zúgnia Szent István szellemének. S a magyar ifjúság az a nemes szentimrés ifjúság, amely tőlünk átveszi a szentistváni szellem fáklyáját és mint az olimpusi stafétán, e szellem lángját ápolják és majd egyszer tovább adják a következő nemzedéknek. Szent István Intelmeiben arra buzdít, hogy őrizzük meg hagyományainkat. Mik a mi hagyományaink? A mi népünk történelme. Minden népnek más a történelme és más a hagyománya. Minden népnek más az életeszménye, életformája és életérzése. A magyar nép életeszménye a magyar századok eszményeiből ragyog felénk. Az Árpádok, az Anjouk, Mátyás és a nagy szabadsághősök eszményei a mi életeszményünk. A szabadság a mi drága örökségünk és hagyományunk. Az egyetemes, független és keresztény Magyarország a mi legnagyobb kincsünk. A magyar nép életformáját a magyar alkotmány és magyar jogrend rajzolja meg. Ez az életforma a vérünkből fakadt és a mi fajunk vérének felel meg. Ezt az életformát is Szent István adta nekünk. A mi életérzésünk a jó magyar nép életéből ered. Nem a fővárosi aszfalt, hanem a falu őrzi életérzésünket. Szeressük népünket és akkor szeretjük önmagunkat és magyar természetünk ösztönös követelését. Szeressük a magyar nép szokásait örömében és búbánatában. Szeressük a magyar nép dalait, költészetét, művészetét és táncát, Szeressük népi vonásainkat. Nekünk nincs Wienünk, Münchenünk, Regensburgunk, Kölnünk. De van Esztergomunk, Budapestünk, Székesfehérvárunk, Pécsünk, Kecskemétünk, Szegedünk, Debrecenünk. Nincs Wallhallánk, ahová a germán hősök lelkei bejutnak. De van Pannonhalmánk, ahonnan a magyar tudományosság hősei elindultak. Nincsenek vadregényes, égig nyúló hegyeink, de vannak aranykalászos rónáink, folyamaink és folyóink. Nincsen sarkifényünk, de van délibábunk. Szeressük hát régiségeinket és nemzeti kincseinket.
