Szent Benedek-rendi katolikus gimnázium, Esztergom, 1936

10 erről a kérdésről bővebben szóljak. Én ezzel kapcsolatosan csak arra akarok nyomatékosan reá mutatni, hogy mélységes vallásosság nélkül nincs erkölcsös élet, erkölcs nélkül felbomlik az állami és társadalmi rend, állami és társadalmi rend nélkül pedig széthull és elvész a nem­zet ; következésképpen nekünk magyar katolikusoknak egyszersmind hazafias kötelességünk is a vallásos élet, a mi hitünk buzgó gya­korlása. „Imádkozzál és dolgozzál!" Ebben a kapcsolatban benne van az az útmutatás is, hogy a munkánk imádságos munka legyen. Aki a napi munkáját reggel Isten nevében kezdi és este hálaadással végzi, annak a munkáján áldás lesz, mert imádságos munkát végzett. Valamiképpen nem lehet áldás azon a munkán, amelyet Isten nélkül, vagy éppen Isten ellenére akarunk elvégezni, azonképpen nem marad el Isten áldása arrój a munkáról, amelyet az ő segítségének buzgó kikönyörgése mellett, Ö benne bízva, teljesítünk. Túl vagyok az életem delén, sokat láttam, sokat dolgoztam és sokat tapasztaltam ; ezért a meggyőződés teljes ere­jével mondhatom, hogy még soha, de soha nem maradt sikertelen az olyan munkám, amelyhez buzgó imádsággal az Isten segítségét kértem. A harmadik vezetőnk pedig a Krisztus útján a szeretet legyen, a Krisztusi értelemben vett tiszta szeretet. Ez a szeretet áldás, ez a szere­tet erő, ez a szeretet hatalom, ez a szeretet a legnagyobb jó ezen a Földön. Vele képesek vagyunk minden jóra, vele csodákat mívelhet az emberi szív és elme, vele az élet jár a maga fényével és melegével ; nélküle jéggé fagy a szivünk, mint a glecserek hava, nélküle üres a lelkünk, mint a kihűlt vulkán bazaltos krátere, nélküle úrrá lesz fölöttünk a gonosz. Kedves katolikus Testvéreim, mennyivel kevesebbet szenvednénk, ha többet imádkoznánk, többet dolgoznánk és jobban szeretnők egy­mást ! Advent van, várjuk a Jézus születését. Ilyenkor az ember jobb, tisztább, ájtatosabb, fogékonyabb a jóra. Fogadjuk meg bízó hUtel és erős akarattal, hogy követni fogjuk Krisztust, végig járjuk az Ő útját, mert az Ö útja az egyetlen út, amely egészen bizonyosan elvezet a fel­támadáshoz. Ugy legyen ! Dr. Radocsay László.

Next

/
Oldalképek
Tartalom