Szent Benedek-rendi katolikus gimnázium, Esztergom, 1935
Szent Benedek ünnepén. Elmondta dr. Eggenhofer Béla a Kolos-kórház igazgató-főorvosa. Főmagasságú Bíbornok Hercegprímás Úr ! Mélyen Tisztelt Hölgyeim és Uraim ! Kedves Fiatal Barátaim ! Az elmúlt évezredek szellemi nagyságai, testük porladásával fordított arányban, műveikben tündökölnek tovább, hogy világító és vezérlő csillagként örökösen előttünk lebeghessenek. Ezen szellemi nagyságok emlékezetének tiszteletére időnkint meggyújtjuk a „Mementó" fáklyáját, meggyújtjuk, hogy annak sejtelmes világítása mellett könnyűszerrel visszavándorolhassunk az elmúlt századok bűnnel, vérrel, — önmegtagadással és lemondásokkal teli korszakába. Ezen eszmei lélekvándorlásnak erkölcsi értéke azonban csak úgy van, ha nemcsak a nagyokat megillető babérágat visszük magunkkal, hanem egy üres tarsolyt is, amely tarsolyt majd megtölthetjük a történelem rostájában visszamaradt kristálytiszta eszmékkel és gondolatokkal. Ezen eszmék, ezen gondolatok megszerzése teszi értékessé az emlékezést és ezen eszmék és gondolatok birtoklása acéloz meg bennünket az élet mindennapi küzdelmeiben. Emlékezzünk tehát ! „Roma invicta et aeterna", a győzhetetetlen és örök Róma rabigában sínylődik. 476 óta nem a császárok parancsolnak a városok-városában, hanem a különféle germán törzsek vezérei az életnek és halálnak urai. Másfél évszázad csupa rablás, csupa vérengzés. Keresztények és pogányok megrendülve látják, hogy a világ úrnőjét a barbár meggyalázta. 493-ban a keleti gót Theodorich keríti hatalmába Itáliát. Uralkodása elején a békének a híve. Az elnyomatás mellett némi szabadságot is engedélyez. Az agyonsanyargatott és mindenéből kiforgatott nép újra üvöltheti a „Panem et circenses"-t a büszkeségükről híres patriciusi családok sarjai, csillogó külsőben, szabadon ítélkezhetnek — de csak kisebb jelentőségű ügyekben —, politikai szabadság hiányában pedig a híres szónok-nemzedék gyakorolhatja ugyan magát, de csak az iskolákban. Kezdetben e léleknélküli, csak a külsőségekben élő békének az Egyház is élvezhette előnyeit, de később az uralomféltés és az arianizmus véreskezű zsarnokká tette Theodorichot. Ámbár az Egyház vezetői hősies küzdelmet vívtak, a hívek közül mégis sokan, megundorodva a 23*