Szent Benedek-rendi katolikus gimnázium, Esztergom, 1931

15

fejtegesse. Nem tér ki arra sem, mit építhet vagy rombolhat a szülőknek akár elriasztó hidegsége, mely nem teremt a családban bizalmas légkört, akár a mindent elnéző, a hibákat is becéző, ú. n. majomszere- tetet, mely végül is keserű csalódásra vezet a szülőben és a gyermekben egyaránt. Tekintsük most a családot inkább külső vonatkozásban, mint otthont, mint a tanuló életének keretét.

Igen sok fiú úgyszólván nem is ismeri ezt a keretet. Az apa, az anya — ha vannak —: testvérei ismeretesek előtte, de gyakran már a nagyszülők nevét sem tudja, hogy az oldalági rokonokról ne is szóljunk. Hány család feje tudja, honnan került családja oda, ahol vannak?

Sajnos, hazánkban kevés város dicsekedhetik törzsökös lakossággal, mely a helyi s egyúttal a családi hagyományok őrzője volna, de kétségtelenül akár századokra is visszamegy az a tény, hogy már az ősök magyar földön éltek, hogy ennek a hazának fiai, hogy a haza földje számukra nemcsak az anyagi élet alapja és forrása, hanem a bölcső fájának is talaja és az ősök porait rejtő síroknak halma,

Eszméltettük-e rá gyermekeinket, mit jelent nekik a haza földje, az ősök vérével és verejtékével megszentelt föld? Tudják-e, tudjuk-e, hol vannak az egykor itt élőket-dolgozókat rejtő sírhalmok? Beszél-e nekik és nekünk a rajtuk lévő fejfa — ha ugyan van rajtuk — egy-egy magyar élet küzdelmeiről, szenvedéseiről, sikereiről, örömeiről? Halottak napján egy szál virág, perzselő szárazság idején néhány csepp víz a családtag sírján nem egy-egy állomás-e a léleknevelés útján, rövid fohász a sírhalom mellett nem olyan kapocs-e, mely összekapcsol lelkeket, múltat és jövőt?

Valamikor kedves szokás volt a családban esténkint olvasni egy- egy fejezetet a Szentírásból. A biblia első lapja a családfa számára volt fenntartva, mintha jelezné, hogy az Elet könyve, a Szentírás szoros kapcsolatban van az élet keretével, a családdal. Hol olvasnak ma esténkint Szentírást és hol vezetik a családfát ? Pedig egy családfa, sőt akár családtörténet összeállítása — természetesen nem mint tudományos munka, hiszen elegendő fővonásokban adatokat vázolni — éppen nem nagy dolog. Ha valahol nincs még, a vakációban megcsinálhatja a nagyobbacska fiú is. Bizonyosan szívesen, örömmel csinálja, csak győzzünk felelni a kérdéseire — és mennyi örömet szerzünk vele magunknak is 1 Mennyi kedves emléknek, édes és bús eseménynek a fölelevenítése járhat vele, újabb indítások, újabb lendületek kezdetei és támasztékai, csupa nagy-nagy érték a nevelésben, a lélekformálásában.

Az ifjú számára, a gyermek lelkének a példa az igazán hathatós tanítás. Vehetünk-e közelebbről, közvetlenebbül ható példákat, mint azo- két, akikkel a vérség kötelékei kapcsolnak egységbe ? És a szorgalom, a becsület, a jóság, a hazafiság, a vallásosság fölemelő, lelkesítő példái mellett nem szükséges elhallgatnunk az esetleg elriasztó dolgokat, ese-