Szent Benedek-rendi katolikus gimnázium, Esztergom, 1931
15 lános kiképzése szempontjából elengedhetetlenek. Gondoljunk csak a világháborúra és általában a háború fáradalmaira. Gondoljunk arra a sok lótás-futásra, amit kenyérkereső pályákon kell végezni, nem mindenkinek jut ki egy kényelmes hivatal, ahol a szobából dirigálhat mindent! Mennyire szükséges a járás és futás által szívünk és tüdőnk erősítése. Mert ne feledjük el, hogy futásnál, vagy egyáltalán sok járásnál nem a lábunk fárad, hanem a tüdőnk és a szívünk. Vagy nincs szüksége a fiúgyermeknek a dobálódzásra ? Nem mindegy, hogy a kézigránátot öt méterre vagy hatvan méterre tudja-e dobni. Ha fiatal korában nem fejleszti ki a dobásnál működő izmait, a katonaságnál már elkésett vele. Ezért nem szabad elhagynunk a dobógyakorlatokat sem, pedig sokkal több körültekintést igényel a levezetésük, mint bármely más gyakorlat. Az úszás a legegészségesebb sportok egyike, különösen a mellúszás szép, arányosan fejlett és egyenestartású testet ad. Feltétlen tiszta, pormentes levegőben történik a gyakorlása, ami magában véve is kívánatossá teszi a vele való foglakozást. Ugyanitt említem meg az evezést is. Evezni csak úszni tudó embernek szabad. A mozgás kiterjed az egész testre, sportszerűen öltözve a test kellőleg levegőzik, edződik. Az olyan egyén, aki sportcsónakban evez tavasztól őszig, annyira megedződik, hogy még náthát sem igen szerez a tél folyamán. A tennisz, ez az angol eredetű játék, mind nagyobb tért hódít nálunk is. Szép erősítő játék, szemmérték nevelő is, különös értéke az, hogy még öreg korban is kultiválható. A télisportok, mint a korcsolya, sí, megfelelő helyen és terepen szintén elsőrangú edző, ügyesítő és erősítő sport, tüdőre szívre egyaránt. A síelésnél a szívgyengéknek azonban már óvatosaknak kell lenniök, mert a hegyre való felkapaszkodás erős próbára teszi még az egészséges szívet is. A telisportoknál a helyes, tehát a nem túlmeleg öltözködés nagyfontosságú. A vívás lovagiasságra, önbizalomra, a mások megbecsülésére nevel, tehát nem párbajra készít elő. A vívásnak is nagy előnye, hogy öreg korban is gyakorolható. Van egy még most is működő magyar mesterünk, aki már pár évvel túlhaladta a hetvenedik évét. Éles szem, gyors felfogás és villámgyors elhatározás és kivitel jellemzi a vívót. Jó vívó a lassúbbgondolkodású gyerekből nem lesz, de a lassúgondolkodású gyereket a vívással gyorsabb felfogásra és elhatározásra nevelhetjük. Természetesen ennek évek kellenek. Ezzel szemben a bokszolás, birkózás és a kerékpározás a középiskolákban joggal tiltott versenyzési ágak. Ezzel természetesen nem tiltjuk el a biciklinek, mint közlekedési eszköznek fölhasználását, de a fejlődő szervezetre gyakorolt káros hatásai miatt sem ezt, sem a boxolást nem minősíthetjük, javalhatjuk iskolai sportnak. Nagyjából letárgyaltam a legszokásosabb sportoknak hasznát, jórészt ugyan csak az egyénre vonatkozólag. A sportokról általában azonban volna még pár szavam. Minket, magyarokat a világháború előtt a külföld nem ismert. Először figyelt töl reánk a világ 1912-ben. A Ferencvárosi Torna Club, az ismert FTC, hires csapata győzelmet-győzelemre aratva végigküzdötte egész Európát, az angolokat saját hazájukban győzte le. Ekkor figyelt fel a világ először, amikor a magyar játékosok tiltakoztak osztrák mivoltuk ellen és iparkodtak a külföldet meggyőzni, hogy Magyarország önálló
