Szent Benedek-rendi katolikus gimnázium, Esztergom, 1931

Az iskola múltja. A mai gimnázium ősének az esztergomi káptalani iskolát tekinthet­jük, mely 1000 körül már bizonnyal állott és 1543-ig, a török hódolt­ságig működött. Első mesterei a dolog természete szerint bencések vol­tak, mint lektor- és kántor-kanonokok. Később világi papok jöttek, de névszerint csak a XII. század végéből ismerjük az iskola egy-két tanító- mesterét. Tamás lektor-kanonok (1342 —1345.) esztergomi érsek lett, töb­ben püspökségre emelkedtek, Budai János pedig (1309) az u. n. Krisztus­társaságot alapította szegény tanulók számára. 1543-tól 1696-ig azután szünetelt a nagynevű iskola, mely elemi és középfokú ismeretek mellett egyben-másban magasabbfokű képzést is nyújtott. Az új iskolának, immár gimnáziumnak alapítója Széchenyi György esztergomi érsek volt, aki 1687-ben 50.000 forint alapítványt tett, hogy ebből a jezsuiták vezetése alatt gimnázium és rendház létesüljön. Az iskola működése azonban csak 1696-ban indult meg a mai primási palota helyén lévő épületben először egy, majd két, 1729-től kezdve három osztállyal, de ezek mindegyike tulajdonképen kettőt-kettőt jelen­tett. A tanárok száma mindössze négy volt, majd mind jezsuiták 1773-ig, mikor a rendet feloszlatták, ezóta szentferencrendiek, világi papok és világiak vegyest tanítottak. Az intézetet azonban áthelyezték a Víziváros­ból a kir. városba, ahol a városháza mellett építettek számára emeletes, tornyos épületet (1778), amelyben az utóbbi időkig az elemi leányiskola volt, ma pedig városi hivatalok vannak elhelyezve. Régi tanárai közt nevezetesek Révai Miklós piarista, Rajnis József, Spangár András jezsuiták. 1808-ban a szt. Benedek-rend vette át a gimnázium vezetését. A hatosztályos intézet azután 1852-ben átalakították 8 osztályú főgimná­2

Next

/
Oldalképek
Tartalom