Szent Benedek-rendi katolikus gimnázium, Esztergom, 1930

46 A raj Bécsben egyesült az ottani táborozókkal, s Bécstől kezdve együttesen ugyancsak csónakon jöttek le a Dunán és útjuknak utolsó szakaszát együttesen tették meg s a legjobb hangulatban, a legszebb élményekkel július 17-én érkeztek meg Esztergomba. A szárazföldi rajok (I., II. és kiscserkészraj) a börzsönyi hegyek között a legszebb erdők ölén tartották táborukat. A csapat 50 tagja dr. Saly Arnulf parancsnok és dr. Sebők Ferenc cserkésztiszt veze­tésével Őeminenciája a Bíbornok-Hercegprímás úr börzsönyi erdejébe vonult július 3-tól 26-ig huszonhárom napos táborra. A világtól elzárt erdő csendje, a tábor mellett csobogó kis patak ritmikus zenéje, az erdei madarak és állatok közelsége, a friss levegő, az állandó jókedv egyik legszebb táborunkká avatja e helyet és teszi felejthetetlenné emlékét. Bekalandoztuk a börzsönyi hegyeket. Megmásztuk a Csóványost (közel 1000 méter), Nagyhideghegyet, Hosszúbércet, az Inócot s a többi szép hegyeket és völgyeket. Eltük a tábor cserkészprogrammját és a napi munka és játék után víg tábortüzeket rendeztünk. A tábortüzek kereté­ben ismertette meg velünk Hajabács Károly köivadász úr az erdő nö­vény és állatvilágát. Az érdekes és szép vadászemlékek felújítása a fiúknak állandó érdeklődését váltotta ki. Neki és kedves feleségének a sok-sok szívességért, vendéglátásért, hálás köszönetünket fejezzük ki. Nagy örömet okozott a szülők látogatási napja. A tábor apró népe izga­lommal várta ezt a napot. S amikor megjöttek a kedves szülők örömmel és lelkesedéssel beszélték tábori élményeiket. — Egy másik alkalommal Szatzlauer Gyula úr 300 darab cukrászsüteményt osztott ki fiúknak, kik hálás szívvel és lelkes viszontlátással köszöntötték. — Táborunkat meg­látogatta az intézetigazgatója, Szentkirályi Márton és Diósi Ákos tanár urak. A prímási erdők főerdőtanácsosának, Orosz Antal úrnak, ki a tá­borhely engedélyezésével a táborozást lehetővé tette, legnagyobb hálával mondunk köszönetet. Azoknak az intézményeknek, barátainknak, kik anyagilag és erkölcsileg támogatták a tábor munkáját, azt kívánjuk, hogy a jó Isten fizesse nekik vissza százszorosan. Július 20-tól augusztus 9-ig tartott az Esztergom—Siófok dunai és siói mozgótáborunk Főparancsnokunk vezetése alatt. Utunkat motoros őrsi csónakunkkal és kajakkal tettük meg. A motor „kihagyása" folytán — aminek oka a Sió alkalmatlan medre volt — bőven volt alkalmunk evezni, sőt vontatni is. E táborral, mely egyszersmind a Salzburg—Pas­sau —Esztergom-i út folytatásának tekinthető, régi tervünket a Duna—Sió-i túrát valósítottúk meg. így vízi rajunk nyári túrája 780 kilométert tesz ki. Bár siói utunk nem nyújtott olyan tájszépségeket, mint a felső Duna völgye, de a vidék magyaros szépsége sohasem hiányzott. Siófoki tábo­runkból motorosunkkal a Balaton partját bekalandoztuk. A nyári táborok közül időrendben utolsó volt a prímás-szigeti (gimn. sporttelepén) vízi előkészítő táborunk, mely augusztus 20-tól szep­tember l-ig tartott és egyszersmind átmenetet képezett az iskola éveleji cserkészmunka megindulásához. Két fiatal és egy öreg őrsünk nyert itt mintaszerű kiképzést az őszi viziversenyekre. A fegyelem és tanulniaka­rás jellemezte vizitáborunkat, amelyet vitéz Witz Béla orsz. elnök úr is meglátogatott. Két fiatal és "égy öreg őrssel résztvettünk a szeptember 7 és 8-án megtartott országos vizicserkész versenyeken nemcsak feltűnő külső egy­formasággal, hanem egyöntetű kiképzéssel is. Hogy csak a második helyre jutottunk, nem rajtunk múlott.

Next

/
Oldalképek
Tartalom