Szent Benedek-rendi katolikus gimnázium, Esztergom, 1929

Az intézet múltja. A mai főgimnázium ősének az esztergomi káptalani iskolát tekint­hetjük, mely 1000 körül már bizonnyal állott és 1543-ig, a török hódolt­ságig működött. Első mesterei a dolog természete szerint bencések vol­tak, mint lektor- és kántor-kanonokok. Később világi papok jöttek, de névszerint csak a XII. század végéből ismerjük az iskola egy-két tanító­mesterét. Tamás lektor-kanonok (1342—1345.) esztergomi érsek lett, töb­ben püspökségre emelkedtek, Budai János pedig (1309) az u. n. Krisztus­társaságot alapította szegény tanulók számára. 1543-tól 1696-ig azután szünetelt a nagynevű iskola, mely elemi és középfokú ismeretek mellett egyben-másban magasabbfokú képzést is nyújtott. Az új iskolának, immár gimnáziumnak alapítója Széchenyi György esztergomi érsek volt, aki 1687-ben 50.000 forint alapítványt tett, hogy ebből a jezsuiták vezetése alatt gimnázium és rendház létesüljön. Az iskola működése azonban csak 1696-ban indult meg a mai primási palota helyén lévő épületben először egy, majd két, 1729-től kezdve három osztállyal, de ezek mindegyike tulajdonképen kettőt-kettőt jelen­tett- A tanárok száma mindössze négy volt, majd mind jezsuiták 1773-ig, mikor a rendet feloszlatták, ezóta szentferencrendiek, világi papok és világiak vegyest tanítottak. Az intézetet azonban áthelyezték a Víziváros­ból a kir. városba, ahol a városháza mellett építettek számára emeletes, tornyos épületet (1778.), amelyben az utóbbi időkig az elemi leányiskola volt, ma pediir városi hivatalok vannak elhelyezve- Régi tanárai közt nevezetesek Révai Miklós piarista, Rajnis József, Spangár András jezsuiták. 1808-ban a szt. Benedek-rend vette át a gimnázium vezetését. A hatosztályos intézetet azután 1852-ben átalakították 8 osztályú főgimná-

Next

/
Oldalképek
Tartalom