Szent Benedek-rendi katolikus gimnázium, Esztergom, 1922
7 rint az első szárfr Szabados : Hiszekegy-e volt, melyet a három intézet egyesitett énekkara adott elő. A mintegy 180 tagból álló hatalmas énekkar pontos munkájával, finom pianóival és erőteljes fortissimóival nem mindennapi élvezetett nyújtott a nagyszámú közönségnek. Majd Gaál Mózes tank. kir. főigazgató úr, a hangverseny kezdeményezője és védője, lépett a dobogóra és előadta mély érzésű, gondolatokban gazdag alkalmi Prológusát. Azután minden intézet két különszámmal szerepelt. A mi iskolánk Attenhofertől Az innisfarei harang-ot adta elő pontos kidolgozással és a hangulatok átérzéséyel. A nehéz darab nagy sikert ért el. Utána Katona Gábor VII. oszt. tanuló szavalta el nagy hatással Petőfinek Élet vagy halál c. — sajnos — nagyon is aktuális költeményét. Az egyes intézetek különszámai után ismét a főigazgató úr lépett a pódiumra és méltatta az ünnepség jelentőségét. Az utolsó szám Eötvös-Beleznay : Búcsú-ja volt, méltó betetőzője a gazdag műsornak, különösen utolsó akkordjaival magával ragadó fölemelő hatást tett a hallgatókra. A mi iskolánk és a főreáliskola május 27-én mentek Tatára, ahol meleg fogadtatásban és szives vendégszeretetben részesültünk. Az előadás délután 5 órakor a főgimnázium dísztermében folyt le. Másnap megnéztük a természeti szépségekben gazdag grófi parkot és délután búcsút véve szives vendéglátóinktól kedves emlékekkel visszatértünk városunkba. Ének és zene. Az énekoktatás két irányban folyt. Az I. és II. osztályban heti egy-egy órában az ének alapelemeit gyakorolták, valamint a 25 —25 előírt magyar dalt tanulták meg, az összes növendékekből alakult énekkar pedig heti két órában műdalokat tanult, amelyeket ünnepélyeinken nagy hatással elő is adott. Zajos sikert aratott az énekkar a különféle magyar dalokkal, valamint Weber Károly: A kard; Eötvös—Beleznay: Búcsú és Atten=hoffer K. : Az innisfarei harangok c. műénekekkel. Az énekkar résztvett Esztergomban, valamint Tatán a háborúban elesett tanárok özvegyei és árvái javára rendezett dalünnepélyen is, ahol a nehéz és nagy műértést kivánó Az innisfarei harangok c. dal preciz előadásával óriási sikert aratott. Az önképzőköri énekkar pedig majdnem minden gyűlésen szerepelt egy-két számmal. Az egyházi ének mind az ifjak, mind pedig a diákmiséken jelenlévő hivők nagy lelki épülésére szolgált. Az egyházi ének szívből fakadó, érzelem és lelkesedéssel teljes volt és a jó Isten iránt való mélységes tisztelet jellemezte, úgy hogy méltán mondhatjuk növendékeinkről: „Éneket énekeltek Istennek, dallal dicsérték szent nevét." — A zenetanítás is két csoporban folyt. Külön csoportot alkottak a kezdők és külön csoportot a haladók. A haladók alkották az intézet zenekarát is, akik a szépen és pontosan betanult klasszikus darabjaikkal a múltban már elért elismerést csak növelték. Zajos sikert arattak az előadott zenedarabok egész sorozatával, nevezetesen ; Meyerbeer : Koronázási induló a „Prófétából", Kjerulf: Notturno I. és II. Weber: Induló. Konzert drb. op. 79. Gavotte Louis XIII.. Weber : Euryante kórus : Gillet : Louin du bal. Intermezzo; Schubert: Bölcsődal; Suppe: Vidám diákok stb. ; a jún. 28-iki cserkész-ünnepélyen is az intézet zenekara szolgáltatta a zenét. Meglepő technikával játszották a különféle csárdásokat, walcert, keringőt stb. A zenekurzus dija havi 8 óráért 170 K volt. Mária-kongregáció. A Magyarok Nagyasszonyának oltalma és Szent Imre herceg pártfogása alatt álló Mária-Kongregációnak két szakasza volt. A felsőosztályúak kongregációjának prézese volt: dr. Mattyasóvszky Kasszián tanár. Az alakuló gyűlésen prefektus lett Jacoby Károly VIII. o. t., a tisztikarban pedig a következők foglaltak helyet: asszistensek: Machacsek Tivadar VIII. és Sebők Pál VII. o. t., háznagy : Sebők Pál VII. o. t., főjegyző :
