Szent Benedek-rendi katolikus gimnázium, Esztergom, 1922

12 • a katona-temetőben a nagyháború hősi halottjai emlékének. — Horthy, kor­mányzó úr 0 főméltóságának Esztergomba érkezésekor csapatunk állott őrséget a vármegyeházán s egy külön kerékpár-osztag adta tudtul az egyes iskolák­nak a kormányzó úr megérkezését. December 8-án bazárt rendeztünk s egy­úttal buffett is, hogy a színdarabról kijövő vendégek üdülést nyerjenek. -­Karácsonykor az itthonmaradt cserkészek összejöttek az otthonban s ott ka­rácsonyfa ünnepélyt rendeztek, mely sakkversenynyel volt egybekötve. Szil­veszterkor Petőfi születésének százéves évfordulóját ünnepeltük meg tombo­lával kapcsolatban. Félévi bizonyítványkiosztás után fokozódott erővel láttunk a tanuláshoz s díjat tűztünk ki azon 3 őrs számára, mely év végéig legtöb­bet javít. Emellett azonban pontosan megtartottuk őrsi-, raj- s csapatgyűlé­seinket is. Nagyszombaton résztvett csapatunk a feltámadási körmeneten. Ugyancsak résztvettünk az úrnapi s Jézus Szive körmeneteken is. Húsvét hétfőn (április 2.) a főgimnázium 5. számú Szent István Öreg-Cserkész csapata, mely 1922. évi október hó 2-án alakult meg, jubileumi ünnepséget rendezett s előadta Herceg Ferenc „Baba Hu" c. komédiáját.— Ápr. 22—24-ig tíz éves jubileumunk ünneplése alkalmával kiállítást rendeztünk, melyen dr. Witz Béla, szövetségi elnök is megjelent titkárával. Ekkor rendeztünk fielleb­rand Béla tanár úr vezetésével ötvös-műtechnikai kiállítást, mely igazán érté­kes darabokat tartalmazott különösen a rendező tanár úr kézimunkái közül. A kiállítás bezárása alkalmával minden egyes darabot külön magyarázattal tett szemléletessé és megérthetővé a tanár úr. Az önképzőkör színdarab-elő­adása előtt dr. Witz Béla szólott a közönséghez a cserkészetről és jubileu­munkról. — Áprilisban és májusban mindig gyakrabban kerestük fel a he­gyeket s több városunkba ellátogató cserkészcsapatot kalauzoltunk a közeli kirándulóhelyekre. — Május 28-án temettük el szeretett rajvezetőnket : Litsaer Endrét. M ig közöttünk volt, mindenki szerette, cserkészei mint atyjukért rajongtak. Hosszú időn keresztül volt beteg, de megnyugvással tűrte beteg­ségét, parancsnokát többször magához kérette, hogy az eljövendő hosszú-, örök táborozásra az Úr Jézus testének vételével készülhessen elő. Temeté­sére társai díszben, fekete szalaggal karjukon a gyász jeléül, de fehér jázmin csokorral botjuk végén a tiszta lélek dicséretére, jelentek meg. Amint a kopor­sot leengedték a sírba, sorba járultak cserkésztársai a sírhoz, s mindegyik letépve fehér virágját botjáról, a szeretett testvér koporsójára hintette. — Domboruló sirhantját is teleszórták virággal ; virággal, melyet úgy szeretett, mikor az Isten szabad ege alatt a cserkészek életét élte. — Kedves Testvér, a viszontlátásra égi, örök Főparancsnokunknál ! — Jubileumunk igazi megünneplése junius 17-én volt. Ekkor a csapat összes tagja szent áldozás­hoz járult és lelepleztük a főgimn. hősi halottjainak emléktábláját. A csapat hosszas munka után, a régi tanítványok filléreinek segítségével készíttette ezen emléktáblát s annak leleplezését fogadatomtétellel kapcsolta össze. Ez alkalommal tettek fogadalmat először az öregcserkészek is. Az ünnepélyen dr. Molnár Frigyes, külügyi főtitkár is megjelent, hogy megbeszélje a csapattal külföldi táborozását s egyúttal arra kért, hogy mi is fogadjunk s vendégül lássunk német és lengyel cserkészeket. Junius 26-án Limpich mérnök úr tar­tott a repülőgépekről vetített és mozgóképekkel előadást. Junius 28-án dél­után pedig szokásos évzáró ünnepélyünket tartottuk meg a primáskertben. Ez ünnepélyen beszélt dr. Okolicsányi László „A jövendő Európa és ifjúság" címen. Az ünnepélyt jókedvű mulatság fejezte be a cserkészzenekar magyar nótái mellett. — Az egész évért hála szálljon az egek Urához és köszönet azon sok jótevőnknek, akik bennünket segítettek!

Next

/
Oldalképek
Tartalom