Szent Benedek-rendi katolikus gimnázium, Esztergom, 1917

12 még nem foglalhatja el helyét a fák lombkoronáján. 5 addig még rátok is súlyos megpróbáltatások várnak itthon, s lehet, hogy a ti bátorságtokra, hősiességtekre, s ifjú gyöngyöző véretekre is szükség lesz a harcok mezején. Mert sokan kidőltek, sokan a gyötrelmekbe belefáradtak, de annál lángolóbb hazaszeretetet, annál lobogóbb áldozatkészséget várunk tőletek. Aki nem teljesíti szívesen kötelességét az őt szeretettel ölelő haza, az itthonmaradt nők, gyermekek és aggok iránt, az nem szereti viszont hazáját igazán, nem szereti anyját, testvérét s magyar véreit, hanem rút önzéssel pusztán önmagát és saját kényelmét. 5 ha mégis láttok bujkálókat, az áldozat alól magukat kivonókat, ebből is csak a mi vértanúink lelki nagyságára, a hon iránt való törhetetlen hűségükre következtessetek, s gyulladjon föl szívetekben a szent példák követésének vágya, s az ő gyönyörű szép emlékük iránti köteles hála. Kárpátok vitézei, Isonzó hősei, szép magyar katonák ! kik ércfalként védtetek bennünket, s kik immár Galícia homokjában, vagy a Karszt sziklaoduiban pihentek, s kiknek csak üdvözült lelke lebeg fölöttünk : im leborulunk előttetek, s miután kiküzdöttétek a dicsőség babérját, az örök emlékezés pálmáját nyújtjuk felétek. Magyar Ifjak! vegyétek mindennapi imáitokba az elesettek dicsőséges nevét, gyújtsatok örökmécset szívetek oltárán az ő emléküknek, legyetek a hősök méltó unokái, kik munkával s ha kell: véretek hullatásával is szeretitek az édes, a drága, a szent magyar hazát!