Szent Benedek-rendi katolikus gimnázium, Esztergom, 1915

77 képző intézeti igazgató, a Magyar Gyermektanulmányi Társ. ügyv. alelnöke, dr. Pacséry Károly, kir. tan , kir. tanfelügyelő, dr. Perényi Kálmán, Esztergom vmegye alispánja, Plavetz András, a cs. és kir. 26. gyalogezred ezredese, dr. Rajner Lajos, fölsz. püspök, érseki helynök, gróf Széchenyi Emil, orszgy. képviselő, gróf Teleki Sándor, a főrendiház tagja, a Magyar Gyermektanulmányi Társaság elnöke, dr. Walter Gyula, c. püspök, prael.-kanonok. Társelnökökül megválasztattak: dr. Aldori Mór, kir. tan., vár. tanácsorvos, Ballai Károly, a bpesti Gyermektanulm. Múzeum titkára, dr. Berényi Zsigmond, vár. ker. és isk. orvos, egészségtan tanár, Bleszl Ferenc, az „Esztergomi Takarékpénztár" igazgatója, Benkő M. Szeréna, a vízivárosi zárda főnöknője, Dvihally Géza, az Esztergomi Friss Újság" szerkesztője, Erőss Rezső, káptalani jószágigazgató, Gerenday József, az „Esztergomi Lapok" szerkesztője, dr. Gönczy Béla, kórházi igazgató-főorvos, dr. Gróh József, ügyvéd, hely. bankigazgató, Hajdú István, primási jószágigazgató, Hulényi Győző, vmegyei főügyész, Keményfy K. Dániel, esztergom-vizivárosi plébános, Mátéffy Viktor, pápai kamarás, belvárosi plébános, Májer Imre dr., pápai kamarás, párkányi plébános, Mráz Sándor, a cs. és kir. 26. gy. ezred alezredese, Némethy József, műszaki tan., az államépít. hiv. főnöke, Osváth Andor, városi főjegyző, tanügyi referens, P. Pethő Lénárd, a szentferencrendi zárda főnöke, Pongrácz Kázmér, vmegyei főjegyző, Páli Sándor, ref. lelkész, Perger Lajos, esperes-plébános, Réthei Prikkel Marián, szentbenedekrendi főgimn. tanár, az „Esztergom és Vidéke" főmunkatársa, Rolkó Béla, az „Esztergom" szerkesztője, Rothnagel Ferenc, városi tanácsnok, dr. Seyler Emil, vmegyei főorvos, Spiegel Armin, főrabbi, Vaniss Rezső, kir. biró. A védnökökhöz és társelnökökhöz a következő iratot intéztük : Méltóságos r: ; Urunk! Nagysagos Az esztergomi pedagogusok — felbuzdulva az idei budapesti és a tavalyi berlini hasonló célú kiállítás sikerén — az összes esztergomi iskolák tanulóinak háborús vonatkozású munkáiból gyermektanulmányi és pedagógiai kiállítást terveznek. E nagy idők életfakadásának egyik legmegkapóbb képét az ifjúság, a gyermek adja. Ezek a kis szivek együtt dobogtak, együtt lüktettek a a száguldó srapnelekkel, a harcoló apákkal, fivérekkel, — de együtt komolyodtak, nemesbültek is az otthon imádkozó anyákkal, testvérekkel. Meg vagyunk győződve arról, hogy a háború maradandó nyomokat fog hagyni a tanulók lelkében, s hogy e hatások hosszú időn át becses pedagógiai gondolatok és ösztönzések kútforrásai lehetnek. Kiállításunknak célja tehát az, hogy szemléletes formában bemutasssuk a mostani háborúnak az iskolai életre s általában a tanulóifjúság nevelésére, oktatására gya-