Szent Benedek-rendi katolikus gimnázium, Esztergom, 1914

4 kerületbe, iiire megelőzte jöttét. Az aprólékosságig pontos hivatalnoknak, szigorú ellenőrzőnek hirdették, de hallgattak vagy megfeledkeztek az érem másik oldaláról : nemes szivéről és pedagógiai képzettségéről. 0 maga mondta beszélgetés közben egy alkalommal, hogy nagyon sokat engedett már korábbi szigorúságából ; erre egyik kis rokonának instruálása ösztönözte, mert ijedten vette észre, hogy a sokoldalú kívánságok rohamosan megnövesztették a középiskolai tananyagot s előállott a már alig tagadható túlterhelés. Mint főigazgató példás pontossággal, odaadó buzgalommal, nem lankadó türelemmel és kifogyhatatlan szeretettel végezte kötelességeit az irodában úgy, mint az iskolában. Látogatásai alkalmával sokszor kértem, hogy fejezze be korábban az azon napra kitűzött pensumát, hogy legalább félóráig tartó sétára jusson ideje. A válasz jóformán mindenkor tagadó volt. Atnig az óriási gyakorlathalommal nem végzett, amíg át nem vizsgálta valamennyit, amíg a tanulmányi naplókat aprólékos gondossággal át nem lapozta, addig nem tudott, nem akart időt szakítani a szórakozásra. Kitűnő fizikuma, valóságos vasszervezete tette csak lehetővé, hogy napokon keresztül végzett megerőltető szellemi munka után 25—30 percnyi sétával beérte. Minden egyes osztályban többször is megfordult, hogy különböző oldalról ismerje meg őket, de a legnagyobb élvezettel mégis a nyelvi órákon vett részt, ahol szorgos figyelemmel, alapos, részletező kutatással győződött meg az elért eredményről s egyúttal az anyag feldolgozására irányuló sokoldalú kérdésével irányt is mutatott a további haladásra. A tanulók örömmel és szeretettel fogadták, mert megértő jóindulatot, atyai szeretetet tapasztaltak nála. Egy-egy buzdító, bátorító szava után újra éledt a felelő, a nehézségeken, akadályokon pedig szívesen átsegítette őket. Az érettségi vizsgálaton is ugyanilyen módon nyilatkozott meg jó szíve, szemet hunyt a kisebb hibákra, szerető megértéssel mentegette a félelemből származó esetleges eredménytelenséget, szívesen hozzájárult a tanár proponálta jegyekhez. Az érettségit tartó intézet: tanárok, tanítványok egyaránt örömmel látták az elnöki székben. Sokoldalú és gazdag pedagógiai tudományát, didaktikai és metodikai ismereteit évtizedeken át szerzett tapasztalatait a látogatást befejező gyűléseken tárta fel. Előadása nem volt ugyan szabatos, mondatai széjjelfolyók, kuszáltak, a hézagpótló „izé" is sűrűn sze-