Szent Benedek-rendi katolikus gimnázium, Esztergom, 1914

8 kezése u. e. társulat 1911. VIII. füzetében jelent meg, de német nyelven is megjelent Leipzigben, az Annalen der Physikben, Vierte Folge, Band 39. 1912—1914-ben adta ki Stuttgartban a Neues Jahrbuch für miner., geol. und paläont. c. folyóiratban Zur Frage der inneren Struktur der Kristalle c. dolgozatát s végre 1915-ben ugyancsak Stuttgartban Ein Gesetz der Konstruktion der Körper und sein Zusammenhang mit dem Relativitätsprincip c. munkáját Kroller Miksa zalavári bencés apáturnak ajánlva, mint akihez egész életén át a hálás kegyelet szálai fűzték. A legutóbbi napokra volt kitűzve egy előadása a Mat. és Phys. Társulatban, azonban ebben hirtelen halála megakadályozta. A tár­sulat elnöke, Rados Gusztáv, meleg szavakkal parentálta el, ki­emelve, hogy mint nem szakember is mily buzgósággal karolta fel a Társulat ügyeit. Élete elég változatos volt. Született a nyitramegyei Chino­rányban 1866. aug. 27-én. A gimnázium I-II. osztályát Komá­romban, a III-IV-et a pozsonyi kir. kath. gimnáziumban, V-VI. osztályt Nagyszombatban végezte s ekkor a Rendbe lépvén, a VII-VIII. osztályt magánúton a pannonhalmi főiskolán végezte s érettségit a győri főgimnáziumban tett. A iheologiát és tanárképzőt elvégezvén, 1889-ben áldozópappá szenteltetett és a kőszegi gim­náziumban megkezdte tanári működését. Fiat év múlva Pannon­halmára került főiskolai tanárnak, de egy év múlva már a soproni főgimnáziumban működött ; innen 2 évi szolgálat után ismét Pan­nonhalmára helyezték s most két éven át a főiskola tanára, ujabb két éven át pedig Budapesten prefektusa lett a rendi növendékeknek. 1912-ben végre Esztergomba került tanárnak. Huszonhat éves áldásos, tevékeny működésére elmondhatjuk, hogy „jó harcot harcolt" s most „a futást elvégezte". Példás papi életével az örökélet pálmáját megszerezte, nekünk pedig jó emlékét hagyta hátra, mely élni fog tanítványainak és tanártársainak szívében az utolsó lobbanásig. Munkás szelleme, nobilis jelleme és tiszta lelkülete pedig hathatós példánk lesz földi zarándoklásunkban. Parcsami Henrik.

Next

/
Oldalképek
Tartalom