Szent Benedek-rendi katolikus gimnázium, Esztergom, 1912

21 hető, szükségét láttuk, hogy ott, ahol az intézet vezetőségének különösen módjában áll — a diákszállásoknál, olyan intézkedéseket léptessünk életbe, amelyek a teljes nevelés sikerét lehetőleg biztosítsák. Azon vidéki tanulók, kik épen az erkölcsi életük kialakulására nézve legfontosabb éveiket kénytelenek tanulmányaik miatt szülőiktől távol idegen családoknál tölteni, középiskolai ifjúságunknak oly tekintélyes kontingensét teszik, hogy a szállásügyek rendezése a nevelés jól felfogott érdekében szükséges eszközzé válik. Lássuk csak mit mutat e tekintetben intézetünk statisztikája az 1912—13. iskolai évben: Osztály A tanulók Helybeliek Vidékiek A vidékiek Osztály száma Helybeliek Idegen szálláson vannak Növendékpapok százaléka 1. 61 38 23 37-70% II. 58 30 28 — 48.27 „ III. 60 26 34 — 56-66 „ IV. 38 17 21 — 55-26 „ V. 34 16 13 15 82-35 „ VI. 43 25 13 15 65-11 „ VII. 40 16 8 16 60-- „ VIII. 52 15 9 28 71-15 „ Sokat mondanak e rideg számok s még többet a belőlük lesziirődött tapasztalatok. Látjuk, hogy a vidéki tanulók száma az egyes osztályokban igen nagy — 37'70°/o és 82

,35°/o közt váltakozik. Igaz, hogy az esztergomi főgimnázium összes vidéki tanulói közül 33'20

0

/o növendékpap, kiknek házi nevelése biztosítva van s igy számításunkon kivül esnek, de azért még mindig megmarad a tanuló ifjúság 38'60%-a, vagyis 386 közül 149, akik idegen helyen laknak 1—8 éven át. Más intézeteknél pedig, ahol papnevelő intézet nincs s melynek vidéke is nagyobb, még magasabb ezen arányszám. Szükséges tehát, hogy ilyen sok ifjúnak testi, szellemi s főleg erkölcsi kiképzését minden lehető módon biztosítsuk, a szülőket a legnagyobb gondjukban segítsük, a szállásadóknak pedig ezen nagy felelősséggel járó munkájukban irányító vezérelveket adjunk, melyek keresztülvitelében mindenkor segítségükre leszünk. Ha elfogadjuk és mint tapasztalati tényt el is kell fogadnunk, hogy a nevelés munkáját a gyermek környezetétől el nem választ-