Szent Benedek-rendi katolikus gimnázium, Esztergom, 1909

15 nevéhez fűződik a rend emlékszerü tudományos vállalata, a 12 kötetre tervezett „Sz. Benedek-rend története", amelynek egy-egy kötete 7—12,000 koronába kerül. Ezzel a nagybecsű monográfiával nemcsak önmagának és a rendnek, hanem az ország ezeréves történetének is maradandó emléket emelt. Ismereteik bővítése céljából egyes tanároknak alkalmat nyújtott arra, hogy szünidei tanfolyamokon, valamint görög- és olaszországi tanulmányutakon vehessenek részt. Sőt még a népiskolai tanítókat is segítette hasonló célból. A doktoratus megszerzését nagyon ajánlotta a fiatalabb tanároknak, és ebbeli törekvésükben hathatósan támogatta őket. A hitéletet óhajtotta előmozdítani és fokozni a gimnáziumi ifjúságban, midőn elrendelte a magyar ifjúság védőszentje, sz. Imre napjának évenkinti megünneplését és megalakította összes intézeteinkben a Mária-kongregációkat. De nemcsak a gimnáziumi növendékekben iparkodott a vallás-erkölcsi érzést ápolni és fejleszteni, hanem kiterjesztette figyelmét többi híveire és alattvalóira is. Óhajtotta, hogy a gazdatisztek és más alkalmazottak sz. gyónásukat és áldozásukat a rendes időben elvégezzék; szigorúan megkövetelte tőlük a körmeneteken való részvételt, a sz. mise és a sz. beszéd hallgatását. A híveket buzdította a gyakori sz. áldozásra; elrendelte az ifjúsági egyesületek megalakítását; a plébánosoktól és tanítóktól elvárta a nép szociális művelését, a népszövetség terjesztését. Lelkes hévvel karolta föl a kath. mozgalmakat. Mikor a kath. sajtóegyesület megalakult, a legelsők közt volt ötezer koronás adományával; a jó sajtó, a kath. sajtóegyesület pártolására, támogatására buzdította utolsó szép pásztorlevelében híveit is. Az elhunyt főapát elismert volt mint szónok is alakilag és tartalmilag egyaránt kiváló beszédeiről. Nem annyira a szívre, mint inkább az értelemre iparkodott hatni. Bizonyítékait oly világosan, oly mesteri ügyességgel tudta csoportosítani, hogy az ellenkező nézeten levőket valósággal lefegyverezte. A püspöki tanácskozásokon és a katholikus önkormányzati gyűléseken alapos fölszólalásai mindenkor nagyhatásuak és irányadók voltak. Rómában az egész föld bencés apátainak gyűlésén vezető szerepet vitt. Szikrázó szelleme, bámulatos boncoló tehetsége különösen akkor tiint ki, ha valamely értekezleten elnökölnie kellett. Figyelme, érdeklődése egy pillanatra sem lankadt; minden felszólalásra, esetleges ellenvetésre