Szent Benedek-rendi katolikus gimnázium, Esztergom, 1907

8 egy közös törzs külön ágairól, hanem egymástól teljesen idegen, csak azonos nevű családokról van szó, aminthogy Doboz nevű helynév több is akad az országban. Jelenleg Bihar, Borsod, Fejér, Szabolcs és Torna vármegyében élnek Doboziak. *) A legrégebben szereplő Dobozi-család birtokos volt Fejér- és Tolnamegyében. A tolnamegyei Doboziak egynéhány mohácselőtti tagját említi a Zichy-oklevéltár, de nem bizonyos, hogy ez a család is egy és ugyanazon törzsből való volt a fejérmegyeivel.

2) Hősünk a fejérmegyei Dobozi-család sarjadéka, melynek számára azután olyan emlékezetes nevet vívott ki. A XV. században már egyházi és világi közpályákon találkozunk e család tagjaival. Dobozi Bertalan 1443-ban Fejérmegye szolgabírája.

3) Szapolyai János 1539-ben ugyancsak egy Dobozi Bertalannak adományozza Doboz, másnéven Felső-Tabajd fejérmegyei községet, minthogy azt már elődei is birták, de idő folytán az oklevelek elveszvén, a birtokba mások ültek bele.

4) Doboz ősi neve tehát Felső-Tabajd volt, valamint a mai Tabajdot Alsó-Tabajdnak, olykor Egyházas-Tabajdnak nevezték. Doboz nevet vegyesen Felső-Tabajddal csak akkor kezdte felvenni, mikor a Dobozi-család lett benne úrrá. Doboz jelenleg községileg Alcsúthoz van csatolva Fejérmegye vaáli járásában. A mi Dobozi Mihályunkról mindössze annyit tudunk, hogy egyházas-tabajdi birtokos egytelkes nemes volt.*) Zermegh János is csak m//e<s-nek, tehát egyszerű vitéznek mondja.

G) Ugy látszik, Dobozi is a mohácsi csatából elkésett vagy abból megmenekült magyarok közé tartozott, aki aztán a fejérmegyei népességgel együtt a Vértesek között keresett védelmet feleségével együtt. Neje Ilona, akinek tulajdonnevét nem tudni, Külső-Szolnok megyebeli farnosi birtokos volt.

7) Ez a száraz történeti adat róla az összes ismeretünk, testi-lelki kiválóságai, melyekkel őt az írók ') Nagy Iván, Magyarország családai címerekkel és nemzedékrendi táblákkal, 3. k. 331 1. 2) Wertner Mór dr., muzslai járásorvos, kiváló genealogusunk szives felvilágosítása. 3) Csánki Dezső, Magyarország tört. földrajza a Hunyadiak korában III., 367. 1. 4) Károly János, Fejérvármegye története, IV. 33. 1. 5) L. 1. Ferdinánd 1527. okt. 23-ról szóló oklevelét. Idézve Jászay Pálnál, I. 19. 1. 6) Zermeg—Schwandtner, Scriptores Rerum tiung. II. 384. 1. Folio. 7) L. I. Ferdinánd 1528. jan. 10-ről kelt adománylevelét Jászaynál, hol ennyi mondatik róla: „porcionem prossessionariam Nobilium condam Elene consortis eiusdem in possessione Farnos vocata in Zolnok Exteriori . . . Comitatu, — i. m. 20. 1.