Szent Benedek-rendi katolikus gimnázium, Esztergom, 1907

15 Filis-Maróthot még a legélénkebb fantázia sem tudja völgykatlanba beleképzelni. Feltűnő továbbá, hogy a Dunát egyik sem említi, ami lehetetlen volna, ha Pilis-Maróthról beszélnének. f) Végre Verancsics megemlíti Maróthnak szomszédos helységét fiéreghet is egy tóval, ami egymagában is, azt hisszük, döntő bizonyíték volna. Úgy gondolom, az elsorolt kézzelfogható argumentumok teljesen elegendők és bátran elhagyhatók a valószínűséget támogató kisebb-nagyobb jelentőségű adatok. Az, hogy Pilis-Maróthon van némi hagyomány, nem téveszthet meg senkit sem, hiszen, ha a néphagyományra adnánk, akkor pld. a székelyek ma is még mint büszke húnutódok szerepelnének, Csörszárkát pedig még mindig Csörsz vezér sáncainak kellene tartanunk. Különben ezt a „hagyományt" bizonyára nem a nép tartotta fönt, hanem a forrásaiktól elkalandozó történetírók valamely helyi olvasója terjesztette el a nép között. Befejezésül meg kell még említenünk, hogy ez a gondolat határozatlan alakban már régóta kisértett városunk közönségénél. ffe Iis eher néhai érdemes esztergomi polgár az említett „Descriptio Comitatus Strigoniensis" lapjain már 1827-ben Puszta-Maróthot tartja Dobozi hősi halála színhelyének Istvánffyra hivatkozva. Az „Esztergomi Újság" 1865. évf. 74. lapján Csáka Károly szintén foglalkozik a kérdéssel s ugyancsak velünk egyképen gondolkozik az egy Istvánffyra támaszkodva. Nem tulajdonítom tehát magamnak a gondolat eredetiségét, de azt hiszem, másrészt nem végeztem haszontalan munkát közönségünkkel és ifjúságunkkal szemben, melynek elsősorban szántam e sorokat, midőn az egykorú források teljes készletével véglegesen tisztázni iparkodtam az érdekes kérdést. Minden elfogulatlan ember kell, hogy ezek után igazat adjon azon föntebbi állításomnak, hogy Pilis-Maróthnak semmi köze sincs Dobozi történetéhez, hanem igenis Puszta-Maróthnak, illetőleg az ott levő, de elpusztult Maroth községnek. Ezen az igazságon változtatni nem lehet! * * +