Szent Benedek-rendi katolikus gimnázium, Esztergom, 1906

5 belső és külső ellenségeink; annál inkább kell szivünkben a hazaszeretet Vesta-tüzét szüntelenül ápolnunk, hogy rendületlen hívei legyünk hazánknak és nemzetünknek. Vesta (a görögöknél Hestia) a házi tűzhely és a család védője. Az egész családi életnek középpontja a tűzhely, a ház szentséges oltára volt, hol a családatya minden fontosabb esemény alkalmával mint áldozópap működött. Mindennemű áldozatnál nagy része volt Vestának, akiben a háztartás alapítóját, a házi élet oltalmazóját, a családi összetartás őrét tisztelték. Szent kötelessége volt mindenkinek, minden ház urának az oltáron levő tüzet folytonosan ápolni; mert baj és szerencsétlenség éri azt a házat, melyben a tűz elaludt. Égett is a tűz a házban mindaddig, mig a család minden tagja el nem pusztult. A házi tűzhely és a család istennője természetszerűen az állami öszszetartás védője is volt. Ezért valamint a magán házaknak, úgy az államnak is megvolt a maga tűzhelye és Vesta-tisztelete. Vesta temploma Rómában a város középpontján állott. Az istennő szolgálatára voltak rendelve a papnők, az úgynevezett Vesta-szüzek, akiknek legfőbb kötelességük volt, hogy az állam szent tűzhelyén az örök tüzet, Vesta jelképét, éjjel-nappal felváltva őrizzék és gondoskodjanak, hogy ki ne aludjék. Ezt a tüzet minden évben március elsején megújították. A rómaiaknál mindenkor élt az a meggyőződés, hogy városuk sorsa hozzá van kötve ehhez a tűzhelyhez; és a tűz kialvását az államot fenyegető nagy szerencsétlenség jelének tartották, tia a szent tűz vigyázatlanság következtében kialudt, az illető hibás Vesta-szüzet keményen megbüntették, a tüzet pedig vallási szertartások között újra meggyújtották. Az olyan eszmét vagy tárgyat, aminek kegyeletes tiszteletben tartásától függ valaminek a léte és boldogulása, aminek védő és fentartó erőt tulajdonítunk: palladiumnak nevezzük; mint pl. szent István koronája a magyar állameszmének a palladiuma. A Palladium Pallas Athene (Minerva) istennőnek fából faragott szobra volt, mely a néphit szerint az égből esett le és mint az állam jólétének zálogát a trójai fellegvárban gondosan őrizték. Mivel azt hitték róla, hogy a város fennállása a szobor birtokától függ: azért Odysseus és Diomedes titkon elcsenték és Görögországba vitték. Más hagyomány szerint két palladium volt Trójában: egyik ez az ellopott, a másik pedig az, melyet a szerencsétlen trójai háború