Szent Benedek-rendi katolikus gimnázium, Esztergom, 1906

23 hogy nevezett képviselőnek távolléte alatt akárhányszor volt alkalma tapasztalni, hogy reá nézve az az anyapárt, ami volt Antaeusra az anyaföld. Antaeus a tenger istenének: Poseidonnak (Neptunus) és Gaeának, (Tellus, az anyaföld megszemélyesítése) volt a fia. Ez a hatalmas óriás győzhetetlen volt a birkózásban. Mindenkit, aki feléje közeledett, harcra kényszerített; a legyőzötteket azután megölte. A görögök nagy hőse, a híres Herakles (Hercules, aki után neveznek el mostanában is minden rendkívüli erejű embert) egyszer valahogy útjába került ennek az Antaeusnak; és biz' ők hamarosan összeveszvén, heves birokra keltek. A birkózás közben Hercules többször a földre terítette az óriást; de ez mindannyiszor megujuló, még nagyobb erővel kezdte a harcot, mert a Föld, az ő édes anyja, a földre esett ifjúba mindig ujabb erőt öntött. Észrevette végre Hercules, hogy ellenfele az érintkezés folytán a földtől kapja folyton a küzdelemre az uj erőt; azért egy végső erőfeszítéssel fölkapva ellenfelét, a levegőbe emelte és ott fojtotta meg. A tudomány, melynek köréből fölolvasásom anyagát vettem, az Antaeust éltető és erősítő Földhöz hasonlít, amelynek gyermeke, igazi Antaeusa a mi mai műveltségünk. Mostani előrehaladott művelődésünk alapját, a kereszténységen kívül, a régi klasszikus műveltségben kell keresnünk. Az ókori népek, különösen a görögök és rómaiak történelmének tanulmányozása nélkül korunk művészeti és tudományos törekvése sem érthető teljesen. Épen ezért minden nemzet legkiválóbb szellemei mindenkor elengedhetetlen kötelességükké tették a valódi műveltséget becsülő, a magasabb eszményiséget kereső honfitársaiknak az örökbecsű klasszikus remekírókkal való komoly foglalkozást, akiknek művei kifogyhatatlan kincsesbányái a szép, jó és hasznos eszméknek. A görög és római világ művelődése a legszorosabb összefüggésben van az újkor műveltségével. Pótolhatatlan veszteség volna, ha ezt a műveltséget, elkapatva a természettudományokon alapuló, tagadhatatlanul nagy vívmányoktól, el akarnók szakítani szülőanyjától; mert úgy járna, mint a földtől elszakított Antaeus: elveszítené erejét. A társadalom és vele a mi szeretett hazánk csak úgy lehet igazán boldog, ha a földmívelés, ipar és kereskedelem virágzása mellett a magasabb műveltség, az eszményiség is mindig kedves otthonra talál a társadalom minél szélesebb rétegeiében. Vajha mi is eljut-