Szent Benedek-rendi katolikus gimnázium, Esztergom, 1904

17 közelfekvő sejtek fölszivják s valószínűleg ily módon történik magának a tömlőnek eltűnése is. —- A petesejt a megtermékenyítés után sejtenyehártyával veszi magát körül és összenő az embryozsák csúcsával, melyben csak azután fejlődik az endospermium. Ha a megtermékenyítés az embryozsák csúcsán történik, acrogamiá-nak, ha pedig az alján vagy pedig a chalazán át megy végbe, basigam iának illetőleg chalazogam iának neveztetik. A mondottakhoz csatolhatjuk végre két jeles külföldi tudósnak Guignardnak

1) és Navasinnak

2) fölfedezését, akik tudományos kutatásaikkal a phanerogam növények megtermékenyítésére vonatkozó ismereteinket lényegesen bővítették. Megbizonyították ugyanis mikroskopi vizsgálatok nyomán, hogy az angiospermáknál a gymnospermák spermatozoidjaival megegyező antherozoidok fejlődnek, melyek közül az egyik a sarki (polaris) magvakból keletkező másodlagos embryozsák-maggal (csiratömlő-mag) egyesül és létrehozza az embryo táplálásához szükséges magfehérjét (albumen), a másik pedig a petesejttel egyesülve a keletkező új növény-egyednek teszi alapját ; de mig az előbbi esetben a himmagnak redukált számú chromosomái vannak, a nő-mag chromosomáinak száma meg közel mégegyszer annyi, addig az utóbbi esetben mind a himmind a nő-mag chromosomái redukált mennyiségben szerepelnek és épen azért az ivaros megtermékenyítésnek csak az utóbbi tekinthető, az előbbi pedig ál, vagy mint Strassburger mondja, vegetatív-termékenyítésnek. Guignard szerint ugyanis, a mint a pollentömlő behatolt a csiratömlőbe, a két himsejt hamarosan távozik belőle ; e két hímsejtet ilyenkor vékony homogen plasma-réteg takarja, mely még az anyasejtből származott. A himmagvak közül azután az egyik a petesejt magvával egyesül, a másik pedig az egyik poláris maghoz csatlakozik, mely akkor már útban van a másik poláris mag felé ; amint utoléri, egyesül vele, de ugyanekkor csatlakozik hozzájuk a másik poláris mag is. És Navasin szerint ezeknek összeolvadása szükséges föltételét teszi az endospermium képződésének. l) L. Guignard, Nouvelles recherches sur la double fécondation chez les Végétaux Angiospermes. Comptes Rendus hebdomadaires des Séancés de 1' Academie des Sciences CXXXI. 1900. 153. 1. 3) S. Nawaschin Ueber die Befruchtungsvorgänge bei einigen Dicotyledonen. Berichte der Deutchen Botanischen Gesellschaft. XVIII. 1900. 224. 1. 2