Szent Benedek-rendi katolikus gimnázium, Esztergom, 1903
30 gának és irányának felfogása alkalmával előforduló tévedések csoportját, azért mi is a továbbiakban e két csalódás-csoport néhány érdekesebb esetével fogunk a síkmértan körébe tartozó idomoknál foglalkozni s ezeket fogjuk az ismertetett két elmélet valamelyikével vagy ha lehet mindkettejével megfejteni. Ha a 6. ábrán látható ab és cd egyenlő távolságokat szemügyre vesszük és végigmérve őket összehasonlítjuk, akkor a pontokkal kitöltött cd távolságot nagyobbnak fogjuk ítélni, mint a folytonosát. Ezen csalódásnak magyarázata nem lesz nehéz, ha Wundtnak a nagyságok megítélésére nézve fölállított következő tételét mérlegeljük : „a kényszer és megszaggatott mozgások sokkal megerőltetőbbek, mint a szabad és folytonos mozgások; ennek folytán a megrajzolt távolság a két végpont üres távolságához képest vagy az osztáspontokkal többszörösen megszaggatott távolság a folytonoshoz képest nagyobbnak látszik." *) A szem izommunkája ab-nél folytonos és szabadon történő, mig cd-nél megszaggatott s így a kifejtett tétel alapján ez utóbbi esetben a több különálló izommunka egyesített összege nagyobb eredményt ad, mint a szabadon végbemenő és megszakítás nélkül történő folytonos mozgás. Ugyanezen alapon az egyenlő nagyságú ab és bc folytonos és osztályozott távolságokat különböző nagyságúaknak tartjuk s épen így az alatta levő de és a pontozott ef távolságot is. (7. ábra.) Azon körülményből kifolyólag, hogy a szem izommunkája nem minden irányban egyenlő, fejthető meg az a csalódás is, amely a két egymásra merőlegesen rajzolt két egyenlő nagyságú egyenes szemlélése alkalmával támad fel bennünk. (8. ábra.) Alapos megfigyelés alatt a függőleges Vc-al nagyobbnak látszik, mint a vízszintes ; a függőlegesnek a vízszintes fölé eső része valami csekéllyel (Vic-al) nagyobbnak, mint az alája eső ; s egy szemmel való nézésnél a külső vízszintes ág valamivel ( xAo-el) nagyobbnak tűnik fel, mint a belső. S ugyancsak valamely négyzet vagy derékszögű egyenlőközű négyszög mindig magasabbnak mutatkozik a valóságnál. Ezen csalódások magyarázata Wundt elmélete szerint az, hogy a fölfelé irányuló mozgás nagyobb megerőltetéssel és izommunkával kapcsolatos, mint a lefelé történő ; hasonlóképen a kifelé irányuló mozgás nehezebb és így erősebb izomérzettel van egybekapcsolva, mint a befelé haladó. A csalódás tehát Wundt magyarázata szerint a szemizom nagyobb megerőltetésévelkapcsolatban fölhasznált energia készlettel van egyenes arányban. Lipps ellenben a függőleges és vízszintes szemlélése alkalmával mutatkozó nagyság különbözetet egyrészt, azon körülménynek tulajdonítja, hogy ezek az emberi öntudatra nézve a legismeretesebb irányok s másrészt meg azt tartja róluk, hogy a függőleges eg3^enes fokozottabb mértékben tartalmazza azon erőket, amelyek az embert a szemléletek megalkotásában irányítják s ezen működő erők hatása alatt a függőleges egyeneseket mindig nagyobbaknak Ítéljük, mint az ugyanakkora vkszinteseket. Ugyanis a függőleges eg3 ?enes szemlélésénél Lipps szerint egyrészt a kitágulást létesítő (primär) erő lép fel, amely az egyeWundt: Grundriss der Psychologie. 147 1.
