Szent Benedek-rendi katolikus gimnázium, Esztergom, 1902

6 csalódás mégis látás közben érhet bennünket ; mert egyrészt elég sok az a tökéletlenség, amelyet a látás szervében, a szem berendezésében találunk ; másrészt meg az érzékek közül épen a látás szervének jut a legtekintélyesebb szerep a külső világ megismerését célzó működésben. Érzéki megismerésünk javarésze a látásra esik. Ezen érzékszerv benyomásai világosság tekintetében annyira fölülmúlják a többit, hogy majdnem valamennyi érzék észrevevéseit pontos összehasonlítás végett rendesen a látás eredményeire kell visszavezetnünk. Pl. a hőmérsék meghatározását, mi tapintásunk körébe vág, a higanyoszlop hosszúságváltozásával, súlyméréseket a mutató kibillenésével, azaz a látás észrevevéseivel mérjük. Épen ezen gyakori és sokféle alkalmazással lép fel annak a lehetősége is, hogy látás közben legtöbbször tévedhetünk, azaz a látás segélyével megalkotott érzéki képek a valóságtól eltérőt mutatnak a tárgyakról. A látás körébe tartozó változatos és fölötte érdekes tévedéseket közös névvel optikai csalódásoknak nevezzük. E csalódások bár igen gyakran előfordulnak a látás mindennapi tényeinél, azért szoros értelemben vett tévedést mégis ritkán eredményeznek, mert a legtöbbször, jóllehet a csalódás ellenállhatatlan erővel bekövetkezik, Ítéletünk mégis az előzetes tapasztalatokra épített helyes következtetéseivel, a valóságnak megfelelőleg alkotja meg benyomásait a tárgyakról. Valamely hosszú út szélein végighúzódó kettős fasort akárhányszor figyeljük is meg, mindig összetartóknak látjuk az út vége felé s mindamellett mégsem tévedünk, mert az utat egyszer bejárva szerzett tapasztalatunk alapján helyesen ítélünk. Ámbár a látás mindennapi tényeinél e csalódások ritkán vezetnek bennünket a helytelen ítélés útjára, mégis gyakori szerepük és igen sokszor érdekes jelentkezésük alapján megérdemlik, hogy behatóbb tanulmányozás tárgyává tegyük a szemlélő élet ezen érdekességeit. Nem puszta kíváncsiságból, hanem a látás tényeinek alaposabb és helyesebb megértése céljából foglalkozni fogunk az optikai csalódások lényegével, körével ; megismertetjük ezek különféle fajait és az egyes csoportok körében elsoroljuk és egyúttal valószinű magyarázatát adjuk azon tévedéseknek, amelyek a tudományos, de leginkább a mindennapi életben lejátszódó tünemények megismerése közben észrevétlenül jelentkeznek. Mielőtt azonban e csalódások mibenlétét és sokféle, fölötte érdekes csoportjait megvilágítanánk, főbb vonásokban leírjuk a látás szervének berendezését és működését a külső világ tárgyainak szemlélése közben. Ezek után elsoroljuk azon lelki jelenségeket, amelyek a szem adatai alapján építik fel az érzékeink előtt megjelenő tárgyakról és tulajdonságaikról azt, mi képessé tesz bennünket ezek lelki képének, a szemléleteknek megalkotására. E tényezők ismerete fölötte fontos az optikai csalódások tárgyalásánál, mert épen a látás általános tényeinek alapos megismerésétől függ részben e tévedések helyes értelmezése is, s épen a látás tényeinek helytelen felfogása és véghezvitele az, ami igen sokszor a csalódások kikerülhetetlen útjára ragad bennünket.