Szent Benedek-rendi katolikus gimnázium, Esztergom, 1902

26 így homorú felületű tükrök segélyével képesek vagyunk levegőben le­begő képeket előállítani. Legegyszerűbben s mindamellett érdekes módon hajt­hatjuk végre e kísérletet égő gyertyával, melyet ha különböző távolságokban állítunk a tükör elé, akkor ennek a légkörben függő képeit a legváltozatosabb helyzetekben és nagyságban szemlélhetjük a visszaverődéssel együtt járó csa­lódás folytán. Sokkal meglepőbb tévedést kelthetünk nagyobb közönség előtt homorú tükörrel, ha egy erősen és változatosan színezett virágcsokrot veszünk, me­lyet úgy helyezünk a könnyen mozgatható tükör elé, hogy a nézőközönség ezt ne lássa. A tükör megfelelő mozgatásával könnyen megalkothatjuk a lég­körben lebegő képet, melyet érdekesség fokozása czéljából valamely vízzel megtöltött üvegbe vetíthetünk és így ott látjuk a szép virágcsokrot, ahol az nincs. Eléggé ismeretesek továbbá a virágos kertek díszéül szolgáló domború tükrök, amelyeknek kicsinyített, sokszor torzalakokat mutató képeiben bősé­ges alkalmunk volt már gyönyörködni. S bizonyára sokan élvezetes mulatság­gal szemlélték már a budapesti állatkert bejáratának közelében elhelyezett henger és hullámfelületű tükrökben önmaguk érdekes nevetésre fakasztó torzalakjait. A hasáb, a gúla, a henger és a kúpalakú tükrök is érdekes, sokr szor tréfás és mulattató csalódásokban gyönyörködtetnek bennünket. Ezek különösen alkalmasak annak igazolására, hogy a látszat gyakran csalódást rejteget és hogy a tárgyak sokszor egészen mások a valóságban, mint amik­nek mutatkoznak. E tükrök alkalmazásával ugyanis a megfelelően szétszórva rajzolt torz­képeket valódi alakjukban szemlélhetjük ; vagy valamely rajz különböző mér­tékben szétszórt részleteinek egyesítésével egyrészt, másrészt meg a sugarak egy részének irányváltoztatásával oly képeket állíthatunk elő, amelyek a va­lóságban nincsenek meg és így számos meglepő csalódást kelthetünk. így ha derékszög alatt egymásfelé hajló síktükörlapokkal valamely ágyon fekvő emberi testet úgy födünk le, hogy azok az egész testet a fej kivételével el­takarják, akkor e lapok tükrözése folytán úgy látszik, mintha a fej alatt mély üresség lenne s ez meg azt a látszatot kelti, mintha a fej a testtől el lenne választva, minek hatása alatt egyedül álló fejet látunk mozogni, beszélni. A téves kihelyezésben rejlő csalódás továbbá mindannyiszor bekövetkezik, valahányszor a távoli tárgyak tisztább látása céljából a messzelátót, a közeli igen parányi testecskék vizsgálására meg a nagyítót alkalmazzuk. A fénysugarak visszaverődésén kívül még ezek törése is sokszor hozzá­járul a látás körében jelentkező csalódások fölkeltéséhez. Ilyen tévedések ér­nek bennünket a tárgyak képeinek kihelyezésében, ha tiszta, ádátszó tó vi­zébe tekintünk. A^ízben levő tárgyak, halak, bogarak, vízi állatok, a tó fe­neke a felszínhez közelebb állóknak látszanak ; épígy a ferdén állított pálcá­nak vízben levő része töröttnek és kiemelkedettnek mutatkozik, mert a vízben

Next

/
Oldalképek
Tartalom