Szent Benedek-rendi katolikus gimnázium, Esztergom, 1901
18 "Prológ. ') Irta: ÍÁNCZOS VENDEL, VIII. oszt. t. Előadta : MAGURÁNY1 JENŐ, VI. oszt. t í araiig • Zendüljön fel az éiczharang Pannonhegy ormodon 1 Hadd zúgja, búgja szerteszét, Ma szent ünnep vagyon. Kilenczszáz évi ünneped Bár hatná által nemzeted ! E szent falak, hármas halom, Erdő, mező, berek, S kik mint édent öveznek át, A boldog emberek — Tanuk, hogy lelkes gyermekid Orszellemként lakoztak itt. Ne kérd, mi volt még akkoron E nemzet, — dult, rabolt. — A puszták réme elcsitul, Ha bősz vágya kiholt, S nem jő üregjéből elő. — Minket űzött az ős- erő. — S álltunk vigadva, mint bolond Önásta sír körül, Mig vijjogva fejünk felett Irtó vész tömörült ; S írta Nyugat, véste Kelet Sirfánkra : „Elmúlt, elveszett!" Már eíveszé'nk ? ? Kegyelmes Ég, Hisz' éltünk sem vala. Vagy élet-e az üstökös Czikázó vonala ? A villámostor elsuhan, Am dörgése nyomába van. Hazám ! Élned kell ! — Géza zúg. — Ah, de hol a sereg ? Mely fékezhetlen népemet Nem csak térítse meg, De összeforrván egy legyen, Miként egy szív s egy érzelem. S jőnek ők ... A tölgyesek Vad rengetegje jhull, A szent berek felharrgozitr Balták csapásitul, Jajdulva kél az ősi hit Keresni bérezek zúgait. És jönnek . . . S uj élet dereng Térinken szerteszét. Nézzétek a büszke magyart Miként ragad ekét; S ki eddig rontásában élt, Most ég alkotni a honért. Még tpbbet js . . . Tudáátalan Hány millió veszett ? Hová tünének Atilla És más félistenek ? Borzongva fut ma rajtok el A bús emlékezet ! — Jónek s tudásuk fényinél ^ Szellemvilágunk újra él. S valósult Géza óhaja — Kilenczszáz éven át Hűségesen, önzetlenül Szolgálták a hazát, Együvé forrtak s lettenek, Miként legszentebb hitvesek. „ f j í ,'i . , . v. így ezret éltél szép hazám. —• S dicső,volt ünneped. — Ám rút szűbkeblűség vala ; Fényben felejtened. , , Kik búban — vészben szüntelen^ Munkáltak drága élteden. Hadd zúgjon hát az érezharang Pannonhegy, ormodon ! Egy nemzet hő örömdalá Törjön ki e napon. Bár lenne lelkes ünnepe Uj ezred biztató jele ! !) A prológot megelőzte ünnepi dal, Tánczos V. szövegére Schedl Arnulftól. Előadta az énekkár.
