Szent Benedek-rendi katolikus gimnázium, Esztergom, 1901

13 jegyzi meg helyesen egy hires író *) — egész Európa csak ragadozó és igavonó állatokból állott volna. Telepítvényeikre joggal alkalmazhatjuk a zsoltáros szavait : „Megkövéredne^ a puszták legelői és a halmok vígasággal övedzkednek körül. A legelöt juhnyájak lepik el és a völgyek bővelkednek gabonával : minden örvendez és éneket zengedez." 2) Az anyagi jólét és haladás alapját képezte a szellemi műveltségnek és haladásnak. A természet művelését követte a lélek művelése és a mily mértékben erősbödött a megtérített népekben a kereszténység, oly mértékben haladt előre a kultura és czivilizáczió. Ez leginkább a tudományok művelésében, a művészetek ápolásában nyilvánult. Már a legrégibb kolostorok gondoskodtak róla, hogy tagjaik a földművelés mellett valódi hivatásuktól el ne vonassanak. A nehéz munkát olvasás váltotta fel. Minden kolostornak meg van a maga könyvtára. A testvérek egy része a tudományoknak és művészeteknek él vagy az ifjúság oktatásával és nevelésével foglalkozik. Bátran el lehet mondani, hogy az egész ifjúság nevelése ő reájuk volt bízva. Nagynevű államférfiak, hires hadvezérek, lánglelkű költők az ő iskoláikból kerültek ki. E mellett gondosan művelték a tudományok összes ágait. A hittudományokban később oly nagy hirre nőtt skolastikának ők vetették meg alapjait. Az egyházi énekek nagy része szent Benedek fiait vallja szerzőjének. A jog- és állam-tudományok terén elsőrangú tudósaik voltak. A számtan és természettudományokban épp oly otthonosak voltak, mint a betegek gyógyításában. A hires salermói orvosi iskolát egy benczés alapjtotta. Orvosaik a legjobb hírnek örvendettek és ők voltak a súlyos betegek utolsó menedékei. A szorosan vett tudományok mellett kiválóan művelték a művészetek egyes ágait, igy a festészetet, képfaragást, ötvösséget, az éneket és zenét. Az orgonajátékot már a VIII. században ismerték s a hangjegyek feltalálója, arezzoi Guido, szintén benczés volt. Kedves foglalkozásuk volt, de egyszersmind kötelességük is régi könyvek másolása. Ma is bámuljuk a kéziratok készítésében kifejtett ügyességet és szorgalmat. Egy-egy kezdőbetűnek kifestése sokszor hónapokba, egy codexnek lemásolása egész életbe került. A görög és római klasszikusok remekiratait ők mentették meg az utókornak. Livius történetének hat könyvét egyenesen nekik köszönhetjük. Különösen azonban kitűntek a történetírás terén. Az ő évkönyveik, életrajzaik, halotti könyveik, ajándékozási okmányaik és gyűjteményeik által azzá lettek, amivé Herodot a görögöknél, a történetírás atyáivá, a kik nélkül Európa népei épp oly keveset tudnának történetük kezdetéről, mint a gyermek az ő születéséről és életének első éveiről. Könyvtáraik egyúttal koruk levéltárai, kolostoraik a középkor történelmi társulatai voltak. E helyen lehetetlen még csak megközelítőleg is vázolni, meny») Macaulay 1, 10. 2) Zsolt. 64, 14, 15.