Szent Benedek-rendi katolikus gimnázium, Esztergom, 1900
18 lyást talált és így mindaddig, a míg e lefolyás megakadályozva nem volt, nem nőhette ki magát tóvá, hanem a kisebb-nagyobb vízmennyiség szerint mint patak vagy folyó haladott a mostani tómeder legmélyebb helyén délre, majd keletre s a Rábczával egyesülve önthette vizét a Dunába. A természet azonban lassan bár, de biztosan végezte e helyen átalakító munkáját. A szegélyező hegyekről lerohanó patakok és erek különösen áradás alkalmával eredeti természetes vadságukban lassan-lassan magok zárták el magok előtt az utat a velők ragadott törmelékkel és iszappal. Munkájúkban hatalmas segítőre találtak a Répczében és a Rábában, a mely folyók ezer meg ezer éves munkájának eredménye a környékükön különösen áradások alkalmával lerakott tetemes magasságú iszapréteg, mely a Fertő fenekét is közel 0"3 m. vastagságban borítja. Nem akarom, de nem is szükséges a kanyargós Rábának a szabályozás előtt véghez vitt pusztításait részletesen leírni, elég lesz pusztán ráutalnom garázdálkodására, hogy megértethessem, mennyi része van e folyónak a Fertő alakításában. Az iszapos Rába a nagy esőzéseken kívül különösen olyankor szokta áthágni medrét, a mikor Nyugat-Európában, valamivel előbb állott be az olvadás, mint nálunk és az e miatt megduzzadt Duna árja a Rábáéval találkozott. Ilyenkor az erősebb Duna visszanyomta a Rábát és arra kényszeritette, hogy iszapos szabálytalan és alacsony medrét elhagyva, vad pusztítással rohanjon a Hanyság és a Fertő, mint alacsonyabban fekvő medencze felé, mely utóbbinak feneke 40'3 m.-rel fekszik mélyebben, mint a Rába vízszine a magy.-nyugati vasútnál Sárvár mellett. 1) Hogy kiöntései alkalmával mennyit rombolt és egyszersmind épített a Rába, fogalmat szerezhetünk magunknak Rómer számításaiból, 2) a ki szerint Árpás sopronmegyei község templomát, mely 600 év óta áll fenn, a Rába iszapja közel 3 lábnyira temette be. És ki tudná megszámlálni az évezredek hosszú sorát, mióta a Rába e helyen hömpölyög és végzi áradásai alkalmával átalakító munkáját. A Rába munkájának eredménye az lett, hogy úgy a saját, mint a Rábcza medrét eliszaposította, foh'ásukat szabálytalanná tette, a Fertő természetes levezető csatornáját eltorlaszolta és így lehetővé tette a Fertőnek, mint tónak létrejövetelét és állandó megmaradását. Az időnek olynemű pontosabb meghatározása azonban, a mikor ez az átalakító processus végbe ment, illetőleg a mikor a Fertő nagyságával először vonta magára a figyelmet, adatok hiánya, de meg a dolog természete miatt is lehetetlen. A Fertőre vonatkozó irott adataink legrégibbje K. u. az első századból való, ezen kivül a K. utáni első évezredből alig van 2—3 tudósításunk és ezek !) A Rábaszab. Társulat zsebkönyve. Győr, 1888. 162 1. 2) Széchenyi B. gróf: Kőkori lelet a Fertő tava medrében. Bpest, 1876.
