Szent Benedek-rendi katolikus gimnázium, Esztergom, 1900

áldozatkészsége iránt, mely nemes jótevők támogatásával ezen uj főgymnasiumot emelte. Mi, sz. Benedek fiai, ezentúl fokozott lelkesedéssel, fokozott munkakedvel fogjuk ezen uj falak között oktatni a haza reményeit, a haza jövő dicsőségének letéteményeseit. Valahányszor szó esik a benczés rendről, ritkán marad el a megtisztelő jelző : hogy hazafias. Köszönettel veszszük, de érdemnek nem tekinthetjük azt, a mi a magyar benediktinusok múltjából, hagyományaiból önként következik. A magyar benediktinusok munkatársai voltak első szent királyunknak e hon megalapításában és népének a keresztény hitre való térítésében ; veszély idején ők is kardot kötöttek, a pannonhalmi apátok bandériumai török és tatár ellen védelmezték a hazát. Most nem kopját, nem kardot forgatunk ; fegyvereink a könyv és az ima. Pannonhalmi testvéreink naponként felhangzó zsolozsmaimája az ég áldását, az ég ótalmát esdi le édes magyar hazánkra és mi, kik itt expoziturában vagyunk, azt hiszem, szintén Istennek tetsző imát végezünk, midőn a serdülő ifjúságot istenfélelemre, hazaszeretetre, tudományra oktatjuk. Szent törekvésünk leszen a jövőben is, hogy tanítványaink ne csak iskolabölcseséget vigyenek ki az életbe, hanem hogy neveljünk nemesen érző, ideálokért lelkesedni tudó, jellemben, akaratban erős nemzedéket, olyant, mely miután lerázta az iskola porát, nem léha hívatalkodásban keresi dicsőségét, hanem a komoly munka tetteivel bizonyítja, hogy ajkán a honszeretet nem üres szólás. Ő méltósága, a főapát úr az alapkő letétele alkalmával a kalapácsütéshez ezen jeligét választotta : „Fundamentum aliud nemo potest poliere praeter id, quod positum est, quod est Christus Jesus." E jeligét követve, első sorban az Istenben való jámbor hitet, a vallásosságot, mely fundamentuma minden igazi műveltségnek, fogjuk ápolni és erősíteni tanítványaink zsenge szivében. Abban a megyőződésben vagyunk, hogy vallásosság nélkül hiába keresünk valakiben polgári erényeket, mert a ki egyszer száműzte kebléből az isteni törvényt, az az állam törvényeit sem fogja tisztelni. Az egyház hű fiai egyúttal a hazának is hű, kötelességtudó fiai. „ .. Az esztergomi főgymnasium, melyben a benediktinusok 1809 óta a középiskolai oktatásnak szerény munkásai, nein dicstelen múltra tekinthet vissza. Vaszary Kolost, a biboros herczegprimást, áhítattal hallgatja most egy egész ország, midőn e hon szeretetére, békére, egyetértésre inti e nemzetnek külömböző ajkú, külömböző vallású fiait. Ugyanő volt a hatvanas években ez intézetben a történelem tanára, az ő lánglelkü előadásaiból tanulták egykor ezen intézet növendékei a hazát szeretni és múltja iránt lelkesedni. Intézetünknek egy másik fénykora azon időre esik, midőn rendünk méltóságos főapátja, Fehér Ipoly állott az élén ; ő azt bölcs vezetésével, mély paedagogiai belátásával, néhai Trefort Ágos-