Szent Benedek-rendi katolikus gimnázium, Esztergom, 1899
40 pedig ő épen ezzel mutatta meg elveihez való ragaszkodását. Azelőtt ugyanis a kormánynyal szemben védelmezte a rendi alkotmányt, most egyesül a kormánynyal, hogy megvédelmezhesse azt a Francziaország felöl jövő demokratikus áramlattal szemben. A rendek többsége azonban szinte irigy szemmel tekint Európa pallérozott nemzeteire, a melyek virágzásukat azon időtől számítják, mikor a latin nyelvet félre téve, nemzeti nvelvöket, a házi élet magányából kivéve, a közügyeknek s a tudomány terjesztésének eszközévé tették. Ugyanezen czélt akarják a rendek a kérdéses módon is előmozdítani s azért elfogadják a magyar izenetet. A főrendek első ízben nagy megütközéssel utasították vissza a magyar izenetet, de miután látták, hogy az alsó tábla semmiképen sem hajlandó a régi szokásra visszatérni, s közöttük is akadtak, jóllehet csak ketten u. m. Eszterházi Mihály gr. és Wesselényi Miklós b., kik a magyar izenet mellett emeltek szót, megnyugodtak a rendek magyar izenetében azon kikötéssel, hogy a feliratok, vagy törvényjavaslatok alapjául szolgáló izenetek az előbbiekkel együtt latinul is küldessenek fel hozzájuk. Az országos sérelmek és kívánságok megszerkesztésére kiküldött bizottság a 12. pontban tárgyalja a magyar nyelv ügyét. A sérelmek ugyanazok, melyeket már az 1825/27. országgyűlésen láttunk, a nemzet kivánatai pedig a következőkben foglalhatók össze : 2) az udvari kamara, a helytartótanács és a törvényhatóságok nyelve ezen országgyűléstől kezdve csakis magyar legyen ; a magyar ezredek 6 év múlva magyarul levelezzenek. Némely perekben már most magyar ítélet hozassék ; három év múlva magyarul nem tudó egyén ügyvédi vizsgálatra ne bocsáttassék. A ki nem tud magyarul, nyilvános hivatalt ne nyerjen. A törvények magyar és latin nyelven erősíttessenek meg. Az iskolákban, az első osztályon kezdve s fokozatosan haladva, a tanítás nyelve a magyar legyen s magyar tankönyvkiadó társaság alakíttassék. Pesten a városi telkek árából épült színházban a magyar játékszint a német felett előnyben részesítsék. A belföldön vert érmek körirata magyar legyen. A király az eléje terjesztett kívánalmakat ezúttal már nem utasította el s jóllehet csak egy részüket szentesítette, mindazáltal nyelvünk érvényességi köre az 1830. évi 8. t. czikk létrejöttével tetemesen bővült. 3) E szerint a magyar helytartótanács a hozzá magyarul író megyéknek nem csak magyarul tartozik felelni, hanem egyéb tudósításait is magyarul köteles velük közölni. A kir. kúria a magyar föllebbezésekben ezentúl magyar ítéletet hoz. A kerületi táblák, a vármegyei és városi bíróságok, továbbá polgári ügyekben a szentszékek is, melyeknél eddig a magyar nyelv nem volt szokásos, a Szilágyi : A magy. nem. tört. IX. 206. 1. 2) Az 1830. esztendőbeli orsz.-gyül. irásai. CXLI. sz. 3) U. o. CXLII. sz.