Szent Benedek-rendi katolikus gimnázium, Esztergom, 1897

14 Az Atyának és Fiúnak, Szentlélek Istennek nevében. Amen. Alapító levél. Alulírott a jelen okirat erejénél fogva emlékezetébe ajánlom mindazoknak, a kiket érdekel, hogy saját elhatározásomból és ép észszel az alább részletesen vázolt kegyes alapítványt tettem Az örökkévalóságról elmélkedve minden keresztény ember előtt, a ki méltó e névre, vagy a ki még különösen is az Ur választottja, önkényt felmerül a gondolat, hogy egykor az Isten Ítélőszéke előtt szigorúan számot fog adni arról, hogyan használta fel (mire fordította) ideiglenes javait. Keresztény katholikus szent vallásunk azt tanítja, hogy Isten szemei előtt a szeretet cselekedete becsesebb, és még nagyobb érdemül tulajdoníttatik az embernek, ha az némi áldozattal és önmegtagadással van összekötve. Sőt lelki üdvéről még jobban gondoskodik az, a ki takarékossággal gyűjtött vagyonát a helyett, hogy életében saját hasznára és kényelmére fordítaná, inkább akarja a jótékonyság oltárára helyezni. Szent hitünk ezen igazságát szemeim előtt tartva, miután már 1859. évi decz. 7-én ugyanezen czélból b. e. Scitóvszky János Bibornok-érsek közreműködésével az esztergomi Főszékeskáptalan gondjaira bízott alapítványi pénztárba 617-4 o. é. frtot, s a kezelés fejében 72 frt. 12 krajczárt számítva, tehát összesen 9780 frt, azaz kilenczezerhétszáznyolczvan forintot o. é. letettem : örök időkre érvényes alapítvány formájában elhatároztam, hogy ebből két iskolai ösztöndíj, egyenkint 220 írtjával o. é., két kath. vallású, törvényes és névszerinti rokonom számára, bármely jellegű nyilvános iskolában járjanak is azok, folyóvá tétessék. Ezen összeg kezelését az esztergomi főszékeskáptalan tényleg átvette. Eme 9780 o. é. forintnyi alapítvány e szerint lehetővé teszi, hogy az említett kezelési költség levonása után évenkint a megfelelő járulékot kifizethessék és az ösztöndíj-alapítványok épségükben fenmaradjanak ; magától értetődvén, hogy ha az adó esetleg emelkedik, az ösztöndíjak is annak arányában csökkennek, hasonlóképen az adó csökkenése esetén a maga idejében évenkint többet húzhatnak az illetők. Az alapítvány módozatait a következő szabályok írják körül : 1. Míg a Kardhordó család fennáll, csakis ennek ivadékai, ha törvényes leszármazásukat keresztlevéllel igazolják, élvezhetik az ösztöndíjakat, és pedig fineműek hiányában a nők is. Ha az egyik vagy mindkét stipendium üresedésbe jutna és bármely nemű rokonaim között sem találkoznék a megkívánt hat éves életkorú egy sem, adják azt az esztergomi gymnasium felsőbb osztályaiba járó más ifjúnak, és pedig a minden tekintetben méltóbbnak, mígnem az én nevemet viselő rokonom életének hatodik évét eléri. 2. Az ösztöndíj elnyerésében egyenlő érdemek mellett a szegényebbnek elsőség adassék. 3. A rokonságomból való ösztöndíjas akkor kezdje élvezni a stipendiumot, mikor az első elemi osztályba lépett. 4. Ha az ösztöndíjas, mikor az iskolába kerül, még nem tudna magyarul, megengedhető az osztály ismétlése, hogy idő folytán annál biztosabban haladhasson a tudományokban. 5. Halálom után az ösztöndíjas Esztergomban járja iskoláit, kivéve azon esetet, ha a jezsuita atyák convictusábrt»adatnék, vagy ha szülei oly más helyen laknának, a hol van megfelelő tanintézet, a mely kivétel a leányokra is kiterjesztendő. 6. Ha az ösztöndíjas netán kissé nehezebb felfogású lévén csekélyebb előmenetelt tenne a tanulásban, tehetségesebb fiú hiányában megengedhető neki az osztály ismétlése, hogy értelmi tehetségei annál könnyebben kifejlődjenek. 7. A meddig Isten irgalmából az élők közt maradok, az ösztöndíjat minden korlátozás nélkül magam adományozom, tekintet nélkül ä tanintézet helyére vagy jellegére. Halálom után pedig az adományozás joga átszáll az esztergomi Főszékeskáptalanra, de a folyamodó és nyugtató köteles bejelenteni, hol és melyik osztályba jár. 8. Nyilvántartás végett az ösztöndíjas nevéhez az iskolai bizonyítványokban kiteendő az alapító neve és jellege. 9. Az ösztöndíjak mindig május elején fizetendők ki, de halálom után különválasztva.