Szent Benedek-rendi katolikus gimnázium, Esztergom, 1896

7 zosztom, épen állásából kifolyólag a kormányszékeknél nem mulasztott befolyásos pártfogókat szerezni, 1802. év márczius 12-én Ferencz király legkegyelmesebben elrendelte, hogy a Szt. Benedek-rend a szt. királytól nyert összes jogaiba és javaiba teljes épségben visszahelyeztessék, hogy az isteni tiszteletet és az ifjúság helyes nevelését és oktatását előmozdítsa. Ezen királyi rendelet második pontja értelmében a többi közt az a kötelesség várt a rendre, hogy Esztergomban is átvegye a gymnasium vezetését. A helytartótanácsot pedig utasította, hogy a főapáttal egyetértőleg a rendnek alkalmas lakást szerezzen. A visszaállított szerzet, bár a királyi rendelet meghagyta az egyes püspököknek, hogy az egyházmegyébe felvett és investiált rendtagokat kötelesek a rend kebelébe visszabocsátani, korántsem rendelkezett annyi egyénnel, hogy a tíz gymnasiumot tanárokkal ellássa. A visszatért rendtagok száma 41 volt, a kik korra nézve valamennyien 44—74 év közt váltakoztak. *) A gymnasiumi kathedrák ellátására sem volt elegendő ez a szám, pedig a rendnek saját elkülönített egyházterületén még a lelkészet is feladatát képezte. Csak fokozatos átvételről lehetett szó. Esztergomra jó későn, 1809. évben került a sor. Mikor a visszaállítás híre eljutott Esztergomba, a gymnasium tanárai egyre-másra hely után néztek. Az igazgató törődött korára való tekintetből már több ízben kérte nyugdíjaztatását ; most újra folyamodott. A helytartótanács méltányosnak találta az igazgató kérelmét, de a főigazgató utján módját ejtette, hogy addig megmaradjon állásában, míg a Szt. Benedek-rend átveszi az intézetet. Erre a kis időre, de különösen ilyen helyre, hol állandóságról szó sem lehet, bajos volna valakit találni. 2) Andaházv igazgató meg is nyugodott ebben. A főapáttól 100 frt. tiszteletdíjat kapott. Esztergom sok gondot adott a helytartótanácsnak. Jó korán hozzá is látott a nagy feladat megoldásához. A város arról értesült 1803-ban, hogy a vallásalap egy tisztje körülnézett a városban a benedictinusok elhelyezése ügyében és olyformán javasolta a kérdés megoldását, hogy a vizivárosban levő szt. Ferencz-rendi zárda (most nőnevelő intézet) adassék át a rendnek. A város tanácsa sietett a pannonhalmi főapátot erről értesíteni, hogy, ha csak lehetséges, megakadályozza a terv megvalósítását. A zárdaépület messze esik a gymnasium épületétől ; jó időben is teher onnan kétszer befáradni a tanároknak, hát még szeles, esős időben ! Arra meg gondolni sem lehet, hogy a Mária Terézia alatt áthelyezett és felépített gymnasiumot visszahelyezzék a város kellő közepéről a vizivárosba, hol a tanulóknak alig volna helyök, mert privát ház alig van ott. 3) A főapát megbízottja is itt járt már akkor s az is ilyen relatiot vitt SzentMártonba. !) Pannonhalmi Szt. Ben. r. névtara 1880. XCIII. 1. 2) Főig. 8941. sz. 1808. máj. 3. Gymn. levéltar. 3) Pannonhalmi levélt. Fasc. 51. b.