Szent Benedek-rendi katolikus gimnázium, Esztergom, 1896

(âymnasiumunk a Sz. Benedek-rend vezetése alatt. (iK°^?^

rARMlNCZ éve telt el, hogy az állam kezébe vette a nevelés és oktatás ügyét. Próbát tett egyháziakkal és világiakkal. A Szt. Ferencz-rend— '?r - -^i legalább anyagilag — kifáradt a nehéz munkában ; nem volt elegendő munkabíró tagja, s így az esztergomi gymnasium lassanként egészen a világiak kezébe jutott ; az egy igazgató volt még csak egyházi férfiú. A lefolyt harmincz év intézetünk történetében szomorú időszak. Kezdetben az új tantervhez hozzájárult a Szt. Ferencz-rendnél a munkakör újdonsága és szokatlansága. Alig kezdtek hozzá szokni az új tantervhez és munkához, már is II. József radikális — germanisaló — reformjai fenyegették és megingatták a még gyökeret sem vert tantervet. Halála után a természetes visszahatás minden ellen, mit a kalapos király alkotott, valóságos féktelenségbe csapott át, a mi az iskola belső életét, a fegyelmet teljesen megbontotta. Fegyelmetlen volt a deákság, de maga a tanári kar is. Akadtak jeles képzettségű férfiak a világi tanárok közt — csak Kultsár Istvánt, Révay Miklóst említem, de fájdalom, épen az a korszak a legszomorúbb is iskolánk életében. Nem volt megelégedve az iskolával sem a felsőbb hatóság, sem a város közönsége. Az az élénk öröm, melylyel a közönség fogadta a hírt hogy a Szent Benedek-rend veszi át a gymnasiumot, ezt bizonyítja. Mária Terézia már a nevelés és tanítás reformálása alkalmával figyelmét első sorban a birtokos szerzetes rendekre, köztük a pannonhalmi Szt, Benedek rendre is, rá irányozta,