Szent Benedek-rendi katolikus gimnázium, Esztergom, 1896

19 vanas években elkezdett az ifjúság száma rohamosan szaporodni, önként felmerült az eszme, hogy új gymnasiumi épületre van szükség. 1866-ban az igazgató jelentette a városi tanácsnak, hogy az V. VI. VII. osztályokban annyira megszaporodott az ifjúság, hogy ha a jövő évben is úgy halad, sok tanulót lesz kénytelen elutasítani, a mi pedig nem előnyös sem az intézetre, sem magára a városra. A felső osztályok már is nem hallgathatják az exhortatiot egy teremben, annyian vannak. A városnak érdeke és kötelessége : gondoskodni az iskola kibővítéséről. Nem lehet tagadni, hogy a városnak volt érzéke a dolog iránt. Foglalkozott a dologgal. 1867. elején tartott közgyűlésben a már előző évben megkezdett actiót folytatta : elkészült a terv, a pénz beszerzéséről is tanácskoztak. Az új épület helyéül a város tulajdonát képező budautczai „Bárány" vendéglő volt kijelölve. A jó ügy azonban közoktatásügyünk akkori vezetőjének b. Eötvös Józsefnek, az iskolai oktatás lényegébe vágó reformja miatt, — mint hogy Esztergom város is 9 oszt. lyceumot óhajtott s igy az építéssel természetesen várakozni kellett, míg a lyceum-ügy eldől, —- lassanként épúgy elaludt, mint az egész reform is félretétett.

1) Ehhez járult még az is, hogy a tanulók száma megfogyott s így a baj sem tűnt fel a város előtt oly nagynak mint azelőtt. A deákok megint elfértek, azt meg nem is lehetett várni, hogy a muzeumok szánandó helyzete egymaga tettre bírja a gyűlést. Pedig ez a dolog a szó szoros értelmében szánandó volt. Egy 69'40 m- területű helyiség volt a physikai és természetrajzi muzeum. A falak mellett, köröskörül a mai természetrajzi-muzeum alsó szekrényeiben volt elhelyezve a növény- és ásvány-gyűjtemény, sőt a pénzgyűjtemény is ott szorongott. Ezen nyugodott a physikai eszközök szekrénye ; fölötte pedig az állatgyűjtemény. Igen szűk helyen volt összezsúfolva az az igazán szép muzeum, mely ritkította párját, melyre évenként 500—600, sőt volt rá több ízben eset, hogy 800 frtot is költött az iskola kegyura phys. eszközök beszerzésére. Az intézet igazgatói — Ferenczy Jakab, utóbb Fehér Ipoly — évi jelentéseikben újra meg újra felhívták a magas kormány figyelmét a szánandó helyzetre.

2) A növekvő igények : rajztanítás, torna még kirívóbbá tették a szomorú helyzetet. De azért majdnem 10 év mult el, míg újra napirendre került az égető ügy. 1877. év őszén Palkovics Károly polgármesterré választatván, az iskolák ügyének rendezésére is kiterjesztette figyelmét. Ekkor újra szóba jött és most már komolyan, a gymnasium építésének ügye. Az összes iskolaügy rendezésére megalakított bizottság — dicséretére legyen mondva — átlátta, hog}' a főgymn. helyisége nem felel meg az előírt rendeleteknek és szabályoknak egyes tárgyak előadására, eszközök elhelyezésére nem volt hely, a mi a leg!) 1878.9 Értesítő. 2) Igazgatói zárjelentések különösen az 1875 6 évi.