Szent Benedek-rendi katolikus gimnázium, Esztergom, 1896
17 séges terem. Nagyobb baj volt, hogy a termek, bár nem voltak kicsinyek, még sem feleltek meg az ifjúság egyre növekedő számának. 182°/i-ben egyszerre elkezdett az ifjúság rohamosan szaporodni úgy, hogy két év alatt a szaporodás meghaladta a százat s majdnem megütötte a kétszázat. Ily körülmények között jogos volt a tanári kar azon óhaja, hogy a város nagyobbítsa meg a termeket, különösen a két kisebbet. A gymnasium épülete a város tulajdonát képezte, s e tulajdonjogból kifolyólag az épület fentartása, javítása is a várost illette. Sőt még az iskolaszerek — milyenek a kréta, szivacs, világítás stb. —- beszerzése is a város kötelességei közé tartozott. S valójában a város gondoskodott is azokról. 1) A tanári kar 1821. év okt. 4-én a városi tanácshoz fordult, hogy két termet nagyobbítson meg. Érdekes, hogyan argumentálnák a tanárok. A nemes város maga is eléggé megmutatta, mondja az igazgató — mily fontos az iskolaügy, mikor áldozatok árán áttelepítette a gymnasiumot a jezsuiták eltörlése után a vizivárosból a királyi városba. Hasznára van az ifjaknak, kik nem kénytelenek idegenbe menni tanulni ; hasznot hajt a lakosoknak is az idegenből nagy számmal ide tóduló deákság. Ez a haszon csak úgy marad meg, ha a nemes város elegendő helyről gondoskodik az iskolákban, hol két osztályban már alig fér el a deákság vagy oly szűken van, hogy félős, hogy ily zsúfolt helyiségben felüti magát a nyavalya is. 2) Nehezen ment a dolog ; de Tarkovics Vazul bíró és Falk János polgármester buzgólkodása végre mégis hálára kötelezte le a tanári kart és tanuló ifjúságot. Tarkovicsnak bizonyára volt érzéke az ilyes dolgok iránt, a mennyiben ő is tanár ember volt, ki a benedictinusok előtt az esztergomi gymnasiumban tanított. Később itt telepedett le s hivatallal cserélte fel a kathedrát. Az átalakítás úgy történt, hogy az emeletre vezető lépcsőházat 1823-ban, a nagy szünidőben eltávolították s kihelyezték az udvarba. Az így nyert helyivel az V. és a III. osztály tantermét megnagyobbították. 3) Az évenkínti tisztogatást és reparatiót leszámítva, hosszú időre elhallgatott a tanári kar kívánságaival, de a tanács is buzgóságával. Csak 1847. július 5-én fordult a tanári kar nevében az igazgató az iskolaépület tulajdonosához egy költségesebb javítás ügyében. Az iskola épületnek nem voltak téli ablakai ; az igazgató téli ablakokat kért. Oly szükséges és kézzelfogható a téli ablak az iskolán, hogy nem is vesztegeti a szót annak bizonyítására. Csak azt említé fel, hog)' egészségtelen és igen sok fa pazarlódik e miatt. Meg aztán a legigénytelenebb viskón sem hiányzik manap a téli ablak. Meg is teheti ezt a város, mert az átvétel alkalmával az I. osztály tanítója részére nem követelt fizetést a főapát — mint máshelyütt megtette — hanem azt kötötte ki, hogy az iskolaépületet jókarban tartsa a város. E 1) Protocollum gymn. ab anno 1808. gymn. lt. 2) Protocollum gymn. 182° í. 3) Protocollum gymn. 182 3 4. 2
