Szent Benedek-rendi katolikus gimnázium, Esztergom, 1895

Gymnasiumunk az állam vezetése alatt. AGYARORSZÁGBAN a jezsuita rend eltörléseiga nevelés- és oktatásügy iránya állandóan katholikus. Ezt az irányt képviselik úgy a káptalani és kolostori iskolák, valamint később a jezsuita intézetek. A nevelés- és oktatásügy a királyi jogok közé tartozott. A nevelést és tanítást a különféle iskolákban csaknem kizárólag egyházi férfiak végezték. Királyaink megbíztak e férfiak működésében, s így e tekintetben különös rendeletek és szabályok kiadása nem is vált szükségessé. A mi intézkedés ezen fontos ügyre nézve törvénykönyvünkben található, az jobbára az iskolák anyagi ügyeire szorítkozott. Az 1548. XII. törvényczikk arról intézkedik, hogy az elpusztult zárdák, kolostorok és káptalanok javai és jövedelmei iskolák állítására fordíttassanak s azok tudós és jámbor mestereinek ellátására. Az 1550. XIX. t. cz. megerősíti az előbbi törvényczikket s annak végrehajtására magát a fölséget kéri. III. Károly uralkodása alatt már sokkal fontosabb tanügyi törvények keletkeztek. Az 1715. LXXIV. t. cz. az iskolák és nevelő intézetek feletti főfelügyeleti jogot egyedül ő szent királyi felsége apostoli tisztéül tartja fönn. A király e jogát az 1724-ben felállított helytartótanács, illetőleg az annak kebelében felállított „commissio in negotio studiorum" útján gyakorolta. 1733. márcz. 7-én kelt leiratával felhívja a király a helytartótanács figyelmét az oktatás rendezésére ; de semmi nyoma sincs, hogy e tárgyban valamit végzett volna a tanács. Mária Terézia kezdé először igazán gyakorolni azt a jogot, melyet tör-