Szent Benedek-rendi katolikus gimnázium, Esztergom, 1894

31 A jezsuiták residentiája a mai Vízivárosban épült azon helyen, hol most a prímási palota díszlik. Szép fekvésű, egészséges helyen, a Duna partján épült fel a residentia és a gymnasium. Az épület nagy, tágas, egy emeletes volt. A jezsuiták építkezési módja szerint nem annyira díszes, mint inkább szilárd épület volt. Szilárdsága mellett bizonyít, hogy kétszáz év múlva elég erősnek találták arra, hogy föléje építsék, legalább részben, az uj prímási palotát. A rend decretumai gondoskodtak is arról, hogy az épület megfeleljen a rend követelményeinek. „Ne legyenek a jezsuiták épületei olyanok, mint az előkelők palotái, hanem legyenek alkalmasak lakásra és kötelmeik gyakorlására ; egészségesek és szilárdak, de a mellett emlékeztessenek a szegénységre ; azért se költségesek, se feltűnők ne legyenek." x) Hogy e követelményeknek megfeleljenek az épületek, a második congregatio (1565) elrendeli, hogy a collegiumok tervét a rend generálisához felterjeszszék jóváhagyás végett. 2) Tudjuk az alapítás évét, ismerjük, hisz egész napjainkig fenmaradt, az épület helyét ; de mikor épült fel az újonnan alapított residentia és gymnasium, bajos megmondani. Az esztergomi jezsuiták irataiból nem maradt meg más, mint egy névkönyv, melybe évről-évre bele írták jól-rosszul a tanulók névsorát, számát és a tanárokat. A ház történetét is írták ; ezzel rendesen az egyik tanár volt megbízva. Sajnos, hogy ez iratokból semmi sem maradt meg ; legalább azt hiszem, mert sem az Egyetemi könyvtárban, sem az Országos levéltárban nem akadtam nyomára. A rend eltörlése után egy bizottság vette a vagyont és irományokat kezelés alá. E commissionak meghagyta a királynő, hogy a rendnek belügyeire vonatkozó s nem a nyilvánosság elé szánt irományokat elégesse, a többit pedig az Egyetemi könyvtárba szolgáltassa. Nem tudom, hova kerülhettek a ház történetére vonatkozó feljegyzések, a commissio irataiban említés sincs róluk. Az esztergomi ház történetére nézve nincs más forrás, mint a pannonhalmi könyvtárban őrzött Paintner-féle kézirat-gyűjtemény. E kézirat-gyűjtemény sok dologra nézve ad ugyan felvilágosítást, de sajnos, épen a tanügy részesült a legmostohább elbánásban. A jezsuitáknak már az alapítás előtt, 1686-ban volt missio-házuk Esztergomban, hol két rendtag a beteg katonák gondját viselte. 3) E missio-telep a győri collegiumba volt bekebelezve. Ko'onits bibornok-érsek XI. Incze pápa támogatásával négy kórházat alapított ; az egyik kórház Esztergomban volt. 4) Az említett két rendtag e kórházban működött a várban ; ők végezték ott a lelkészi teendőket. Tiz éven át 1696 ig csak „missio Strigoniensis" czímen fordul elő Esztergom ; éven1) U. a. II. k. 73. 1. 2) U. a. II. k. 73. 1. jegyzet. 3) Paintner kéziratgvüjt. Missio Strigoniensis 1686. P. Georgius Wilfer, P. Petrus Gödi habent curam infirmorum militum. 4) Villányi Sz. Néhány lap Esztergommegye és város múltjából 16- 1.