Szent Benedek-rendi katolikus gimnázium, Esztergom, 1893

14 keleti oldalán lévő bejáratai is egészen eltűnnek a szent téren állónak szemei elől, ugy hogy az egész tér és környezete egy, a természettől alkotott amphi­theatron alakját mutatja, melynek mintegy orchestrája az Altis, a templomok és ünnepek szintere ; a skenet a Kronoshalom, a theatront pedig a Krorios­halovi-vc\d\ szemben félkörben húzódó magaslatok képezik. Szinte hihetetlennek átszik az a végtelen nagy rombolás, melyet emberi kezek és romboló termé­szeti erők e szent s egykor oly dicső és fényes helyen véghez vittenek. Átlag négy, sőt egyes helyeken hat méter mély földréteg, jórészben a Kladeos iszapja, födte évszázadokon át az összedűlt épületek romjait, melyeket e század harminczas éveiben francfcia, majd 1875—188t-ig német tudósok, — köztük Curtius E., Bötticher, Dörpfeld, — ismét napfényre hoztak. Maga a tulajdon­képi szent tér, az Altis, szabálytalan négyszöget alkot, melynek hossza 200, szélessége 175 méter s közvetetlenül a 123 méter magas Kronos-halom alatt terül el. E föltűnően kicsiny terület a tüskés bozóttal benőtt és kövecses talajon heverő romok tanúsága szerint hajdan telistele volt templomokkal, oltárokkal és különféle emlékszobrokkal, melyeknek most csak romjai, vagy épen puszta helyei vehetők még itt-ott ki. Miután az Altis és egyes részeinek fekvése felől nagyjában tájékoztuk magunkat, mindenekelőtt a hires Zeus-templom romjait vettük közelebbről szemügyre. E templom az elisi Libonnak volt műve, a ki körülbelül Kr. e. 472-ben . fogott hozzá az építéshez és 15 év alatt fejezte azt be. Az egész épület 64 méter hosszú és 27 méter széles úgynevezett peripteros volt, azaz mind a négy oldalát oszlopok körítették. Mint a romokból látható, az egész poros­kőből\ egy sajátságos kagylós-conglomeratumból épült. A romokból egész tisz­lán kivehetők a templom egyes alkotó részei, u. m. a porticus, a pronaos, a cella vagy naos, — melyet két dór-rendszerű oszlopsor három hajóra osztott, — és az opisthodauios. A naos legvégső részében állott egykor Ze?is-nsik. Pheidias-ió\ készített, 40 láb magas, aranyozott elefántcsont szobra, melynek fenségét oly szépen fejezi ki ezen egykori epigramma : „Vagy az Isten jött le az égből a földre, hogy neked, Pheidias, megmutassa képét, vagy te mentél föl az égbe, hogy lássad az Istent." A templom négy oldalát körülvevő 34 dór-rendszerű oszlopból még vagy 20 áll megcsonkitottan régi helyén ; a töb­biek a tetővel és a cella falaival együtt ott hevernek a földön egészen abban a helyzetben, a melybe a leomláskor jutottak. Midőn a földön heverő, művé­szileg kidolgozott alkatrészeket szemléltük, szinte vártam, hogy valami óriási varázserő egyszerre fölemeli' régi helyökre az alkotó részeket. Mert valóban, nem hiányzik itt semmi az eredetiből, hanem csak az eredeti helyből mozdul­tak ki az egyes részek. Az egész épület egykori nagyszerűségét és tömör erőteljességét mutatja az oszlopok átmérője, mely 10'42 méternyi magasság mellett 2"24 métert teszen ki. A Zeus-templommal szemben, a Kronos-halom alján, vannak Görög­ország tán legrégibb templomának, a Hera-templom-nak romjai. Ez is

Next

/
Oldalképek
Tartalom