Szent Benedek-rendi katolikus gimnázium, Esztergom, 1892

7 A római csak arra törekedett, hogy a kelta nemzetségből rómait alkosson. Epoly kevéssé semmisítette meg azomban e népeket, mint nem tette előbb Galliában. Sőt a római uralom alatt kell pannóniai feliratok, valamint a nagyon szavahihető Ptolemaeus (K. u. II. század derekán), különféle néptörzset emlegetnek még Pannoniában. Fermoban (Olaszországban) találtak egy feliratos kőemléket, mely a b o i o k és a z a 1 o k dunamenti római praefectusának siriratát képezi. S t r a b o pedig a boiokat és tauriskokat határozottan keltáknak mondja.

1) Julius Caesar pedig pedig mondja a kelta és gall népek azonosságáról: „Gallia est divisa in partes très, quarum unam colunt Belgae, aliam Aquitani, tertiam qui ipsorum lingua C e 1

1 a e, nostra G a 11 i apellantur. Az „eravis k" pannóniai kelta néptörzsről pedig H a mp e 1 József dr. győzte meg a leghitelesebb síriratok és egyébb emlékek alapján a tudományos világot.

2) Augustus utóda, Tiberius alatt maguk a barbarok buktatják meg Marbódot, a ki a mai Komárom- és Esztergomm eg y e i, Duna mentén lakó markomannok fejedelme volt, és most a romaia k adnak nekik királyt a quád Yannius személyében. A római út-hálózat és telepedés még nem terjedt a Duna keleti oldaláig. A Balaton és Duna vonala közti száraz Pannoniához számíttatott ugyan, de világos, hogy a barbar és nem a római Pannoniához még. Midőn a rómaiak Pannoniát meghódították, minden törekvésük oda irányult, hogy ezen új tartományt azzá tegyék, mivé azt már Caesar tenni akarta t. i. a birodalom valóságos védő bástyája. A Duna, mely e tartomány egyik oldalán végig folyt, volt azon természetes határ, melyen Augustus után a legkitűnőbb imperátorok t. i. Vespatianus, Trajanus, AL Aurelius, Septimius Severus stb. századokon át a birodalom határának tekintettek. Mennyire jogosult volt a Dunán túl lakó barbár népektől való félelem, azt az évtizedekig tartó háborúk története eléggé bizonyítja. Pannónia északi részén a markomannok, ezektől keletre a quadok, a Közép-Duna mentében pedig jazygok és velük rokon törzsek, azok szomszédságában a dákok folytonos nyugtalanságban tartották a provinciát. A markomannok akkor, midőn a római hóditások Augustus korában kezdődtek, a Duna jobb partján, Magyarország felső ') Strabo VII. p. 304 és 216. 3) H.impel József „Az eravisk nép és emlékei.

K 1892. Budapest.