Szent Benedek-rendi katolikus gimnázium, Esztergom, 1891

ELSŐ FEJEZET. Zs£tergom=megye és város közállapota 1684—1714-ig. I. A nemzeti és állami létünk összes életnyilatkozatait mérlegeljük úgy

> bizvást elmondhatjuk, hogy hazánk sohasem volt Válságosabb és kétségbeejtőbb állapotban, mint a XVII. század második felében. E század komor és véres betűkkel írta be nevét Európa népeinek történetébe. Kegyetlen és pusztitó háborúk viharai dűlnak mindenfelé — s romot romokra halmoznak. Virágzó államok, nemzetek jutnak sírjuk szélére; a szomszédos és korábban oly hatalmas cseh nép"et pl. az enyészet lehe majd elsöpri a föld színéről. Külső ellenség és belső pártviszály bősz indulattal versenyeznek egymással, hogy elpusztítsák és kiirtsák a népek anyagi és szellemi jólétét s miveltségét egyaránt. A század történetében alig van valami más, mi a szívet hevesebb lüktetésbe hozhatja s lelkünket örömmel' töltheti el, mint a fényes diadalok ama hosszú sora, mely végleg megtörte az ozmán rabigát és hazánk felszabadulásával örökre megmentette Európát a mohamedán hódítás veszélyeitől. A pillanatnyi kényszerűség sugallta ingadozások és hányatások közepette is — a török iga megtörése volt 170 éven át minden emberöltő politikai ideálja. Erről ábrándozott, ezért fohászkodott és imádkozott az országban mindenki s első sorban a kath. világ. Az eszmény elvégre is valósult ; valósult épen akkor, mikor a romlás és pusztulás már tetőpontjára hágott. ') « * * Esztergom-megye és város szellemi, anyagi és alkotmányos újjászületése is azon nagy nap (1"683. okt. 28.) emlékéhez fűződik, a melyen Szobieszki János, a hős lengyel király és Lothr. Károly herczeg felmentő serege ágyudörgéssel hirdette a ker. világnak a nagy örömöt, hogy Esztergom végre felszabadult a török járom alól. ') V. ö. Acsády Ignácz : Magyarország Budavár visszafoglalása korában, 328—329. 1. V