Szent Benedek-rendi katolikus gimnázium, Esztergom, 1891

.16 1714-ig sohasem jelentek meg a megye közgyűlésein. Sőt Keresztély Ágost, ki még mint győri püspök Kollonich érsek coadjutora lett, midőn e minőségében 1701 jun. 6-án egyúttal Esztergommegye főispánjává avatták, ez ünnepélyes ténykedésben titkárával helyettesitette magát. Csak 1714-ben május 8-án jelent meg először és elnökölt a megyei közgyűlésen. Különben pedig úgy az érsek mint a káptalan érdekeit mindig az itt lakó gazdasági praefectus képviselte úgy a megyei köz- mint a kis gyűlések alkalmával (generalis et particularis congregatio). Ezekre a város képviseletében is mindig megjelent a biró és a jegyző (vagy egy tanácsos). A megyei élet lelke és központja az első alispán ; az ő kezében központosulnak az összes ügyek (közigazgatás, katona, adóügy, végrehajtó hatalom stb.). Az alispán, jegyző sokszor két megyében is (Komárom, Esztergom) szolgált. Tisztújító gyűlést minden harmadik évben tartottak s előzetes kijelölés alapján itt választották számadásra is kötelezett tisztviselőiket (számonkérő gyűlés). A vármegyének ekkoron még nem volt saját háza ; a vízivárosi megyeház felépültéig (XVIII. sz. első fele) a megyegyülések is külömböző helyeken tartattak. így 1691. jun. 17-én Bucsun (igy nevezték) tartották az első tisztújító gyűlést; márcz. 26-án pedig Esztergomban gyűléseznek. 1694-ben Széchényi György érsek vízivárosi házában (az érseki praefectus lakása) Konkolyi alispán elnöklete alatt törvényszéki ülést tart (sedria) a vármegye ; 1696, 1702-ben Bátorkeszin, majd Bottyán esztergomi kastélyában, vagy a káptalan házában tartják a megyegyüléseket. 1696 jan. 23. a Vízivárosban tartott tisztújító gyűlésen az alispáni szék jelöltjei : Konkoly László, az előbbi alispán, Slavniczai Sándor Menyhért és Nedeczky "Sándor. A jelenlevő főpapság, főurak, nemesek nagy szavazattöbbségével Sándor Menyhért választatott alispánná ; a másod alispánról nincs szó (valószínűleg Nedeczky Sándor volt). Újvári János, az élőbbeni jegyző, Nedeczky Mihály és Ároky Péter jelöltek közöl egyhangúlag Nedeczky Mihályt választották meg a vármegye rendes jegyzőjének. Sinka Györgyöt, a korábbi szolgabírót, meghagyták állásában ; de a másik szolgabírói állást Pathó Ferenczczel helyettesképen töltik be, ki mint egyúttal első ülnök — továbbad is folytatja e nemű teendőit. Második ülnök (azaz eskütt) : Zeller György ; a harmadik pedig Jósa István. Soár János megerősíttetik pénztárosi minőségében ; egyúttal kir. harminczados Esztergomban. Egyhangúlag megyebiztosokká választattak : Thuróczy János és ifj. Szentgály István. (Ezek egyike „német biztos" volt, ki a német katonaság beszállásolását eszközölte.) Megyei ügyész : Ároky Péter. Szokás szerint mindnyájan leteszik a tiszti esküt. Úgy a megyei mint a városi hivatalok betöltésében azon elv uralkodott, hogy a bizalom és képesség mellett oly vagyonos egyének alkalmaztassanak, kik nem szorulnak fizetésre. A megyei tisztviselők Esztergomm. ltár Protoc. 1696—1702. p. 4.