Szent Benedek-rendi katolikus gimnázium, Esztergom, 1890

6 egyet fordul s ezzel a helyzet képe ismét más alakot ölt; mert végre is felsőbb rendű hatalom intézi az emberiség sorsát. A Gondviselés sujt vagy fölemel ; az ő keze intézője ama nagyszerű drámának, melynek neve : világtörténelem ! * * * A XVIII. század az egykoron oly fényben ragyogó magyar Sión ormát még pusztán és elhagyatva találta. A Bakocs-kápolnán kivül csak épületromokat s katonai czélokra szolgáló egyéb időrongálta épületeket találunk a várban, mig Esztergom és a Víziváros — csekély kivétellel — gunyhószerü házai jobbadán fából, vályogból vagy sövényfonásból alkotvák. A város és megye egyaránt szomorúan sivár és szegény képet nyújt. Esztergomnak nincs itt székelő érseke, nincs káptalana. A török rabiga alól történt felszabadulása (1683) után ugyan megkezdődik az újjászervezés munkája ; de az alkotás nehéz müve csak lassan folyt. Hiányzottak az anyagi eszközök, hiányzott a munkás kéz s lelkészekben is nagy volt a hiány. Még 1697-ben is egész Esztergomnak a szomszéd részekkel együtt csak egyetlen lelkésze volt. Történelem szentesitette tapasztalás, hogy az anyagi miveltség, a jólét magasabb foka egyik kiváló tényezője, sőt alapja a szellemi téren való nagyobb fokú haladásnak. Nálunk tehát első sorban ezen alapfeltétel megteremtéséről kellett gondoskodni. Mig más boldogabb hazák egykorú nemzedéke százados befektetések alapján — a XVIII. században csak folytatta és tovább fejlesztette anyagi és szellemi miveltségét ; addig nálunk a XVIII. század nagyobb része még mindig csak a török időkben elpusztult befektetések pótlásával volt kénytelen foglalkozni. Erre összpontosította majdnem minden erejét ; mert a török két százados uralma alatt romot a romokra halmozott, de mitsem épitett vagy javított — az erődítések körén kivül. A kath. hitközségek a török uralom nyomorúságos napjaiban jobbadán lelki vezetők nélkül éltek és egyházi vigasz nélkül haltak el. így jött létre a szokás, hogy a főpásztorok e paphiányt az 1629. zsinat beleegyezésével világi férfiakkal, az úgynevezett licentiatusokkal igyekeztek némileg pótolni. Ezek végzik részben a lelkészi teendőket. Az evangelium felolvasásán kivül ők végezték a keresztelést, temetést, esketést stb. A Pázmány érsek alatt 1630-ban tartott zsinaton több^y licentiatus is megjelenik török hódoltságot képező megyénk területéről ; igy Kőhidgyarmathról Garay Gyögy, Táthról Bernát Orbán, Farnadról Lirati Benedek, Nagy-ölvedről Dobay Mátyás, Kéméndről Bátorkeszy Gáspár stb. 1650 körül oly nagy volt a lelkészhiány, hogy a legtöbb plébániát csak nős licentiatusok által lehetett ellátni. Esztergommegye területén összesen csak 3 pap és 12 világi (licentiatus) plébános volt található.

1) A török szivesebben tűrte a prot. elemet, mint a királypárti kath. magyart. A lelkészkedő papság helyzete egyáltalán sanyarú volt a hódoltságon, különösen oly vidé1) Knauz-Lányi : Magyar Egyháztörténelem II. k. 317 1.