Szent Benedek-rendi katolikus gimnázium, Esztergom, 1890

Adalékok Esztergom város és meoue mi velő« o clési s népességi viszonyainak történetéhez a üüü. században. i. Történelmi visszapillantás. ^jt^uáíAZÁNK történetében a XVIII. század a belső rendezkedés és erőgyűjtés gg H korszakát képviseli. A természetben nincs ugrás ; tehát általában véve a népek fejlődésmenetének is rendesen meg van a maga természetes logikai rendje. A folyam vize is majd nyugodt méltósággal folytatja útját, virágzó életet és gazdaságot fakasztva partjain ; majd, hol akadályokba ütközik, zajongva hömpölygeti tovább felkavart hullámait vagy sokszor gátjait áttörő s rombolva lezúgó áradattá leszen. Sokszor futásában helyenkint vesztegelni is látszik ; pedig, habár csak lassú folyással, de mégis csak tovább viszi vizét. Hasonlóan változatos a népek életfolyása is. A nemzetek életében is vannak boldogabb, majd zajosabb időszakok, korszakalkotó forduló pontok ; a látszólagos veszteglés pedig igazában véve sokszor nem egyéb mint erőgyűjtés. A nyugtot nem ismerő emberi szellem folyton előbbre tör, hol békésen, hol erőszakosan. Sokszor vér és könyü, romok és pusztaság jelölik haladása útját ; de a köny- és vértől ázott talajból, a felhalmozott romok közöl ismét ujabb élet csirája fakad. Uj állapotok s ezek nyomában ismét ujabb küzdelmek kora következik. . . Földgömbünk nyugati kulturvilágát, a pogányság korát megdönti a szt. kereszt, melynek jelvénye alatt uj társadalmi rend alakul a romok felett. Ez uj rend alapja s egyik uralkodó koreszméje : a kath. vallás és ennek érdekei. A katholicizmus —- több mint ezredéves uralma alatt — az eretnekségek külömböző alakú jelenségeivel erős harczokat kénytelen vivni. Ezen eretnekségek köréhez tartozó s csak a XVI-ik században szülemlett protestantismus megingatni látszik a kath. egyház helyzetét s megrendíti az eddigelé legfőbb tekintélyt: a pápaságot. Ámde a protestantismus alakjában jelentkező s vallás-politikai forradalom jellegét viselő mozgalom nyomában csakhamar ott terem ama rationalistikus felvilágosodási irány, mely a XVIII. század második felében mindkét egyház ellen fordul. A vallási téren kitört ellenhatás a politikai és tár1*