Szent Benedek-rendi katolikus gimnázium, Esztergom, 1888
8 iai n5k Athénének fölajánlottak (VI, 294) éá a ruha, melyet Helene a távozó Telcmachosnak ad (15, 107), ugy tündöklőitek, mint valami csillag. De valamint manap is járnak, a nép hite szerint, rossz csillagok és születnek emberek rossz csillagzat alatt: ugy jelentettek a hom. kor emberei előtt is gyakran veszedelmet és romlást is a csillagok, melyek szokatlan körülmények közt tűntek föl az égen. Azért hasonlítja a költő a fegyveres, öldöklő és halált osztogató Hektort vészes csillaghoz (XI, 62). Valamint a nap, ugy a csillagok is, az egy Arktos (medve) kivételével az Okeanosból kelnek föl s az Okcanosra szállnak ismét le, midőn lenyugosznak. Az égen tova haladó éjt hiven követik utjaban és csak a reggeli csillag marad látható a reggeli szürkületig. A csillagoknak a földtől való különböző távolságáról és az álló és bolygó csillagok közti különbségről az eposok semmi említést nem tesznek. A csillagok és csillagképek, melyek a hom. eposokban névszerint is megemlittetnek, a következők : 1. A reggeli csillag (ó eutçipÔQOç). Ezt mondjak az eposok a legfényesebb csillagnak, a mely mint a híjnál hírnöke, közvetlenül a hajnal előtt kel föl az Okeanosból (13, 93). 2. Az esti csillag (o íotífooz) egészen külön, önálló csillagnak van föltüntetve és az előbbi mellett az ég legszebb csillaganak neveztetik. Ennek ragyogásával hasonlítja össze a költő Achilleus lándzsája hegyének csillogását (XXII, 317). 3. A nagymedve (>1 " A çxtoç ) csillagképet ugyancsak már a hom. eposok is szekér (a fiat a) néven is említik (5, 2 73), mint a magyarban is gönczölszekerének nevezi ugyanezt a népnyelv. Ismeretes erről a csillagképről, hogy nagyon közel áll a sarkcsillaghoz s mint ilyen az északi liemisphaera lakói előtt folyton látható, vagyis soha le nem nyugszik. Nem kerülte el a gönczölszekérnek ez a sajátsága Homeros figyelmét sem, de ó e sajátságot csakis a nevezett csillagzatnak tulajdonítja, midőn azt mondja, hogy „egyedül ez nem részesül az Okeanos fürdőjében" (5, 275). A költő e megjegyzéséből kitűnik, hogy az ö idejében a Kismedve, a Sárkány és a Kepheus, melyeknek pályája szintén olyan fekvésű, hogy soha a láthatár alá nem szállanak, mint csillagképek még nem voltak ismeretesek. 4. A Bootes (o Jioc) %r:g) másként a medve őrének C A qxzovqoç, ^Air/.x oipvXut) is neveztetik. A költő későn nyugvónak (otpedvoir) nevezi (5, 271), a mennyiben a vele egyidöben felkelő csillagok között legutolján szokott lenyugodni. Ez a négy csillag, illetőleg csillagkép az északi éggömb csillagja. A következő négy a déli éggömbre esik. 5. Sokszor emliti a költő az Orion (6 * Qoú 01 •) tündöklő csillagképet, a mely junius hó végétől egész novemberig látható a Nagymedve átellenében. Az Orion csillagzat rendesen még tündöklik az égboltozaton, mikor a hajnal kezd feltünedezni s ennek fényétől elhalaványodva nyugszik le a föl-
