Szent Benedek-rendi katolikus gimnázium, Esztergom, 1884

24 versalkotásra és kijelöli, hogy a különféle tárgyakat mini versmértékben kell megénekelni, rámutat azon belső összefüggésre, a mi a költemény alakja és tartalma között van; azért a költőre nézve fontos a versnem megválasztása : „Mily versmértékben kell megírni a királyok tetteit és bánatkeltő háborúit, azt megmutatta Homeros. Egyenlőtlen lábu versekben énekelték meg eleinte a kesergő panaszt, később a teljesült óhaj örömben uszó érzetét is ; de arra nézve, ki alkotta a rövid elegiai verseket, vitatkoznak a tudósok és a dolog még eldöntésre vár. Archilochost felfegyverzé haragja a neki sajátos iambusával : ezt elfogadta a vígjáték és a méltóságos tragédia is; mivel alkalmas a párbeszédekre, felülmúlja a néző közönség zajofigását s úgy szólván a drámai előadásra termett. A lantra bizta a múzsa, hogy megénekelje az isteneket, az istenek fiait, a győztes ökölvívót, a pályanyertes lovat, az ifjak szerelmi gondjait s a széles kedvű tivornyákat.

u (73—85.) Költőnk háromféle versnemet különböztet meg; először a hexameterről szól, mely Homeros óta határozottan az epikai költészet versmértéke, a mint Aristoteles is mondja: „A versnemet a tapasztalás szabta már a hősi költeményre, s ki mas versben, vagy többfélében költene elbeszélő utánozást, nem helyesen cselekednék. Mert a hősi versnem a legállapodottabb és legfentebb járó stb.

u (A költészetről XXV. fej. Hunfalvi P. ford.) A rege szerint a hexameter feltalálója Phenomoe papnő volt. Ehhez járult a pentameter, mely a hexameterhez viszonyítva korántsem „impariter iunctus", mert épen annyi annak is időtartama, csakhogy a 3-ik és 6-ik láb thesisét pausa helyettesíti. Ovidius a dolgot költőileg úgy adja elő, hogy ö epikus költő akart lenni és bele is kapott ilynemű költeménybe ; azonban Ámor kifogott rajta s ellopött egy taktust a verssorból (subivisse pedem.) A két sorból álló distichon az elegiának versmértéke — az elnevezést s s Xtyeu'-bol származtatják, ezt Hor. exiguusnak mondja, Feldbausch szerint azért, mivel rövid közökben ugyanazon rhythmus ismétlődik, míg a hexameter korlátlan folyamként ömlik. Az elegia feltalálójának némelyek Archilochost, mások Minnermost (sz. Kolophonban és 620. kör. vi ágzott), ismét mások az epnesusi Kallinost (730. kör.) tartják ; és az ujabb kutatások ez utolsó mellett bizonyítanak, tőle van az elegia költészetnek legrégibb emléke, egy hazafias költemény, mely 21 versből all, (talalh. Bergk. Poete Lyr. Gr. pars II. p. 389, s igy kezdődik: zev xaxáxeioS-e, xóz aXxi[iov sieze S'v/.ióv, 7Í2 Vf.

01, ov(f alőslod^ a iKfiJieiiiy.zioi'aç, c ííós Xírjv itïlhévieç, sv eÎQrjvrj óé doxeire 'Hodca, âzan TióXe^iog yaTav aTlaöctr e%ei. Boros Gabornak forditásaban e sorok így hangzanak : Meddig hevertek még ott tétlenül ? Ifjak! harcra mikor lelkesültök?