Szent Benedek-rendi katolikus gimnázium, Esztergom, 1883

* * * Hazánk megalapítása, szervezése, kormányzása több századon át elválaszthatatlanul összeforrt az Árpádokkal, ama hatalmas család­dal, a melynek fáját tiz nemzedék látta virágzásban s melynek első gyö­kereit hiába keressük; elvész az a mondák homályos ködében. Ezen uralkodó család egyes tagjai jeles tetteikkel mélyen bevésték nevöket Clio ércztáblájára, mások pedig oly nyomtalanul tűntek el, hogy a tör­ténetbuvár neveiket is alig képes megállapítani. A történetbuvárok közöl többen fáradoztak már a családfa megál­lapításában; többen kitűnő érdemeket szereztek m agoknak e tekintetben, igy: Cornides, Schier, Katona, Pray, Horváth István, Mátyás Flórián, Botka Tivadar, Podhraczky, Török stb., kiknek e tárgyra vonatkozó iratai részint külön munkákban, részint az „Akadémiai Értesítő "-ben, „Tudományos Gyűjtemény"-, „Kritikai Lapok"-, „Budapesti Szemle"-, s a „Századokéban jelentek meg. Ezen irók müveinek tanulmányozása meggyőz arról, hogy az Ár­pádház több tagját fedő homályt alig lehet kellően megvilágítanunk. Kuta­tásunkban csak a krónikákban és okmányokban szétszórt adatokra lehet tá­maszkodnunk, jóllehet összefüggő s kimerítő tudósítást egyik kútfőben sem találunk. De e miatt ne vádoljuk teljesen a krónikákat, mert egyik­másik krónika írójában meg volt a jó akarat, így Béla király névtelen jegyzőjében is; de hogy még sem találkozunk náluk megbízható gene­alógiával, annak kell betudnunk, hogy e család tagjainak születéséről házasságáról, trónraléptéről és elhunytáról rendes jegyzeteket nem ve­zettek. A jelen értekezés czélja tehát nem lehet egyéb, mint fővonalaiban összegezni az eddigi kutatások eredményeit s ujabb okleveles adatok alapján legalább némi világot deríteni az Árpádok egyes homályosabb vérségi összeköttetéseire.

Next

/
Oldalképek
Tartalom