Szent Benedek-rendi katolikus gimnázium, Esztergom, 1880
34 Szenvedélyek. 7oldy László. Jászberényi gym. 1854. Korunk és a lélek. Kórody Endre. Székely-Udvarhelyi kath. gym. 1875. Az anyagelvüség képtelensége. Ltibrich Ágost. Pozsonyi kath. gym. 1865. *A lélek és a róla szóló tan. Schmidthauer. Győri gym. 1858. A tudományosság elemei. Alagics Antal. Pécsi gym. 1858. A materialismus és a világ eredete. Vértesi Leander. Pápai kath. gym. 1878. Bölcsészet és élet. Matzke Valér. Pécsi gym. 1873. Az Optimismus birálata. Matzke Valér. Egri gym. 1879. Az ellenállás és rombolás ösztöne. Margalits Ede. Bajai gym. 1873. Honszeretet és honvágy lélektani szempontból. Hutter Antal. Lévai gym. 1860. A „fenséges" philosophiája. Ferenczy Alajos. Kolozsvári kath. gym. 1878 Az ismeretekről. Golenich Károly. Jászberényi gym. 1877. Az ember álom-élete. Sárffy Ign. Veszprémi gym. 1879. A logica történelmi fejlődésének főbb mozzanatai. Ferenczy Alajos. Kolozsvári kath. gym. 1876. Az analyticai és synthetikai módszer. Mann Honór. Esztergomi gym. 1874. Gondolkodás és tudás. Baur Simon. Szegedi reál. 1876. A tudat keletkezése az emberben. Böhm Károly. Budapesti ág. gym. 1874. Némely alapnézetek az ismeretek eredete körül. Noeticai tanulmány. F. A. Kolozsvári kath. gym. 1874. A természeti és erkölcsi törvények között létező viszony. Kapóssy L^ucián. Soproni kath. gym. 1875. Az istenség létezése és a Monotheismus keletkezése. Nóvák Gergely. Szamosujvári gym. 1879. A politika és a morál. Berzev'iczy Albert. Eperjesi ev. coll. 1880. Sokrates önvédelméről a törvényszék előtt. Raak Gyula. Marosvásárhelyi kath. gym. 1871. Sokrates. Egy kép a bölcsészet történelméből. Ferenczy Gyula. Dévai reál. 1876. Sokrates. Németh Antal. Pozsony kath. gym. 1869. Cicero „Cato major" czimü müvében a lélek halhatatlanságáról. Htitler Antal. Lévai gym. 1855. Kant. Pauer Imre. Szombathelyi gym. 1868. Lessing viszonya Aristoteleshez.; Fleischhacker Fridolin. Csurgói gym. 1880. A különböző bölcsészeti elvek és az azokon alapuló bölcsészeti rendszerek egymáshozi viszonyáról. Antal Gábor. Pápai. ref. főisk. 1870.
