Szent Benedek-rendi katolikus gimnázium, Esztergom, 1880

5 Vörösmarty „Eger" czimü költeménye. Szártorisz Ferencz. Selmeczi kath. gym. 1878. Vörösmarty megható hősi tragédiája. Az „áldozat"-ról. Kovács János. Sátoralja-Ujhelyi gym. 1878. Párhuzam Vörösmarty és Petőfy lyrája közt. Zoltsák János. Ungvári gym. 1873 és 1874. A népdal-költészetről s a növényország szerepléséről a magyar népda­lokban. Mészáros Amand. Székesfehérvári gym. 1877. Elektra és Hamlet. Lipp Vilmos. Szombathelyi gym. 1872. Shakéspeare „III. Richard"-ja. Buday József. Újvidéki gym. 1879. Die Gesetze der Tragödie, nachgewiesen an Shakespeare's „Macbeth." Joh. Jekeli. Medgyesi gym. 1873. Beszélgetés tanítványaimmal a szépről. Pápay Jeromos. Kassai gym. 1880. A szépnek elmélete általában. Gyuri/s Antal. Szathmári gym. 1864. Német nyelv és irodalom. Nézetek a német főnevek neme, meghatározása s némely elnevezések körül. Sűlley Máté. Keszthelyi gym. 1857. Nézetek a német nyelvi főnevek nemei körül. Szombathelyi gym. 1856. A germán nyelv-családról. Heinrich Gusztáv. Budapesti ág. gym. 1869 és 1870. Schiller drámái s a német dráma fejlődésének vázlata egészen Schillerig. Dvihally Emil. Beszterczebányai kir. gym. 1876. A Faust monda a népköltészetben Gőthe s Lenaunál. Mayer Alberik. Egri gym. 1876. Gőthe tanuló éveiben. Tiber Ágost. Budapesti II. ker. reál. 1880. Gőthe „Werther"-ie. Fischer Ignácz. Székesfehérvári reál. 1878. A német drámai költészet története Lessingig. Zanbauer A. Újvidéki gym. 1876. Lessing, mint drámaköltő. Arányi Ágost. Szegedi gym. 1874. Lessing, mint epigrammatista. Pálfy Károly. Székely-Udvarhelyi reál. 1875. Töredék a Niebelungen dalból. Bulcsu Károly. Kecskeméti ref. lyc. 1858. A német irodalom rövid története a reformatióig. Keszlcr Károly. Sop­roni ág. lyc. 1859. A német idyll története. Harr ach József. Budapesti IV. ker. reál. 1875. A rím a közép felnémetben. Kiss Lipót. N.-Kállói reál 1873.

Next

/
Oldalképek
Tartalom