Szent Benedek-rendi katolikus gimnázium, Esztergom, 1879

9 azon körülmény, hogy az épület legnagyobb része délnek néz, elég biztosítékot nyújt a kellő világosságra; csupán a természettani muzeum és testgyakorló terem néz keletnek, mig a diszterem és rajzterem nyugotnak, mely utóbbira nézve ezen fekvés előnyösebb is mint a déli. A sürüen alkalmazott ablakok 2'6g m. magasak és i'io m. szélesek, a padlótól számított magasságuk pedig 0'95 m. A megvilágítást illetőleg a helyiségek minden 7—9 Qj m. területére átalában 1 Q m. világító nyilás esik. A nyiltabb fekvésű helyiségekben a világítás hihetőleg igen is erős lesz ; ez esetben részint függönyök alkalmazása, részint az illető helyiségek falainak kellő festése által leend a világosság mérsékelve. A termekben a világítás csak is egy oldalról jön; kivételt csak is az épület sarkán elhelyezett testgyakorló és a kísérleti előadóterem képez ; itt pedig ez nemcsak nem hátrányos de sőt előnyös ; a kísérleti előadóterem ablakai különben az igények szerint fatáblákkal is elzárhatók. A tantermek világításukat mind a padban ülők baloldaláról kapják. Fűtés és szellőztetés természetöknél fogva összefüggő kérdések; a hol a viszonyok nem engedik, hogy e két fontos kérdés central-rendszer alapján oldassék meg, ott különösen utalva vagyunk arra, hogy a szellőztetést a fűtéssel, illetőleg a kályhával hozzuk összefüggésbe. Ez eset van nálunk is. A fűtési rendszer megválasztásánál főleg két tekintet volt irányadó; nevezetesen 1) hogy a tantermek, mint olyan helyiségek, hol huzamosabb ideig sokan tartózkodnak, — ne csupán rövid ideig s ekkor erőssen füttessenek, hanem a kályha kellő mérsékléssel lehető hosszú időn át szolgáltasson egyenletes meleget; s 2) hogy a tantermekből a már felhasznált és megromlott levegő folytonosan eltávolíttassák, és helyette tiszta, friss levegő vezettessék a terembe. E kettős cél elérésére viszonyaink között legcélszerűbbnek mutatkoztak a Zzvillinger-íé\& öntött vaskályhák. Ezek belül fűtő köpeny-kályhák, melyek egyszerre nagyobb mennyiségű kőszénnel vagy coaks-szal tölthetők meg, s melyekben e fűtőanyagnak elégése tetszés szerint szabályozható akként, hogy a kályha 6—12 órán át egyenletesen szolgáltatja a meleget. Mint afféle köpeny-kályha (Mantel-Ofen) közvetetlenül csak azon levegőt melegíti át, mely a kályha teste és ennek köpenye között van; az átmelegedett levegő a kályha tetején ömlik ki a szobába. A kályha teste és köpenye között létező tér másrészt egy cső által összeköttetésben áll a tágas folyosóval; innen ömlik be a friss levegő a kályha és köpenye közé, itt átmelegszik és a terembe jut. A szobában lévő levegő —, mely mig a használat folytán